Sajtos tészta! Erre a kifejezésre gyakorlatilag az emberek nagyobbik többsége így gondol: menzán/önkiszolgáló étteremben már ettem mert óccsó és laktató, vagy otthon készítettem el, mert óccsó és laktató...
Nos ezeket a közhelyeket és sztereotípiákat nagyon gyorsan felejtsük el! Mert hogy egy NORMÁLISAN ELKÉSZÍTETT sajtos tészta egyáltalán nem olcsó, ellenben nagyon-nagyon finom...
Persze elintézhetnénk annyival, ahogy a többség szokta: főzz tésztát, majd tegyél rá óccsó sajtot és tejfölt, kész is. Hát egy nagy túróst! Megmutatom hogyan lehet élvezetes és izgalmas sajtos tésztát készíteni pikk-pakk, ami után megnyaljuk mind a 10 ujjunkat és minden mást is.... :)
A tökéletes sajtos tészta
Hozzávalók:
40 dkg száraztészta (én BIO fussilit használtam hozzá)
20-25 dkg sajt (igen-igen, csupán ennyi kell hozzá, ellenben SAJTOT használtam a recepthez és nem gumit....) St. Paulin, Gorgonzola, osztrák -pasztörizálatlan tejből készült- kézműves sajt és valódi parmezán keveréke...
5 dl tej (én BIO tejet használtam hozzá)
1 pohár tejföl (vagy házi legyen vagy bolti, de akkor BIO)
4 gerezd fokhagyma
1 tanyasi tojás
Bors
Só
Elkészítése:
Semmi extra nincs az egészben, az eredmény viszont fenomenális lesz! Tegyünk fel egy fazékba vizet, kicsit sózzuk (NEM tengeri sóval, hanem kősóval! Tudja valaki, hogy miért érdemesebb finomítatlan és tisztítatlan kősóval ízesíteni az agyon ajnározott -és többszörösébe kerülő- tengeri helyett???? Várom a válaszokat...)
Ezzel azonos időben tegyük oda a tejet is, hadd kezdjen melegedni. Amikor a víz forr szórjuk bele a tésztát, a tejhez pedig tegyük a zúzott fokhagymát, majd azt sózzuk, borsozzuk.
Amíg a tészta fő (és a fokhagymás tej melegszik) készítsük elő a sajtokat.
A St. Paulin, Gorgonzola és az osztrák kézműves sajtból vágjunk kb. 15 dkg-t majd aprítsuk fel. Ezt az aprított kombót tegyük a tejhez, hogy rendesen fel tudjon olvadni.
Nem kell feltétlenül ezeket a sajtokat használni hozzá, a lényeg a minőségen van! Ha valaki imádja pl. a pecorinót (ahogy én is) és van neki otthon bátran dolgozzon vele. Aromás és VALÓDI sajtok kellenek, nem pedig az itthon megszokott trappista-edami-gouda gumik, amik dömping áron kaphatók a hiperekben, ellenben nem sajtok, mert se ízük se bűzük.... A bűzről jut eszembe. Fiatalabb koromban egy olyan településen laktam, ahol volt sajtüzem. Az egyik hozzám közelebbi utcában volt a sajtérlelő, ahol a készülő sajtokat érlelték. Iszonyat büdös volt persze, hiszen az érő sajtnak speciális szaga van, de akkor MÉG érlelték a sajtokat, nem pedig színezékkel, állomány-javítóval stb-vel tették eladhatóvá. Volt is színe, állaga, íze. Ugyanaz a sajtüzem réges-régen bezárta ezeket az érlelőket, ellenben manapság a "sajtjait" telerakja színezékkel, állományjavítóval és minden mással. Hogy milyen áron adja a termékeit? Dömping áron, a jónép meg veszi ezerrel, mert óccsó. A vásárlóknak viszont nem jut eszükbe (ahogy a többi guminál sem) hogy ezekből a készítményekből adagonként kell 20 dkg ahhoz, hogy valamit érezzen is az ember...
Elkanyarodtam a lényegtől, de nem bírtam megállni, mert nagyon bosszant ez az igénytelenség.... Szóval a tésztát NE főzzük készre, csupán 5 percig forraljuk, majd szűrjük le. Tegyük egy tűzálló tálba, majd öntsük rá a sajtos-tejes szószt.
Üssük rá a tojást, adjuk hozzá a tejfölt,
majd keverjük alaposan át az egészet. Most jöhet a finálé! Szórjuk meg a tetejét a reszelt parmezánnal és ha úri kedvünk úgy tartja mehet még rá kevés más aromás sajt is, az össz. ráreszelt sajt mennyisége max 10 dkg.
Tegyük a tálat 220 fokra előmelegített sütőbe, majd süssük addig, míg a tészta tetején lévő sajtok aranybarnára pirulnak. Készen is vagyunk az egésszel!
Vegyük ki a sütőből, hagyjuk kicsit hűlni (bár én pl. forrón szeretem), majd friss fejes salátával tálaljuk.
Felül ropogós, belül krémesen és szaftosan lágy, VALÓDI sajtos ízekkel teli ételt kapunk. Érdemes kipróbálni, mert nagyon-nagyon finom és eteti magát. Egy üde rozé és hagyományos elkészített saláta kíséretében nem fogunk tudni betelni vele...
Jó étvágyat!