Pár nap enyhülés után újra itt a kánikula. Ilyenkor inkább a vízparton heverészne mindenki ahelyett, hogy a konyhában töltené az időt. De azért -ahogy az öregek mondják- enni ilyenkor is kell. Készítsünk hát olyan ételeket, amikkel gyorsan végezhetünk, jól is lakunk, de a gyomrunkat nem terheljük meg velük. Elsőre jöjjön egy előétel, azaz irány: japááááán!
Garnélás avokádósaláta japánból
Hozzávalók:
2 szép, érett avokádó (barna, könyörgöm barna!)
10 dkg garnéla (LIDL-ben lehet kapni 499 Ft-ért 4 db-os nyers ráknyársat, ez fejenként 10 dkg parizer ára, és még csak nem is a Pick "minőségi" termékeit vettem alapul...)
fél citrom
1 szál újhagyma
kevés sötét szójaszósz
bors (ha van sansho akkor még jobb, de a sima feketebors is megteszi)
Elkészítése:
Ennél aztán nem is lehetne egyszerűbb dolgunk! A garnélákat kevés citrommal locsoljuk meg, majd 1 perc alatt süssük meg serpenyőben. Ha tovább sütnénk gumis, rágós lenne. Szedjük ki és tegyük félre. Az avokádók belsejét szedjük ki, vágjuk falatnyi darabokra, majd locsoljuk meg a maradék citrommal, hogy ne barnuljanak be. Mi majd úgyis bebarnítjuk a szójaszósszal :) Na ez azért ebben a formában hülyeség, nem kell komolyan venni! Karikázzuk fel az újhagymát. Az avókádót szedjük négy tányérra, egyenlően szórjuk meg az újhagymával, osszuk el rajtuk a garnélákat, borsozzuk, majd csepegtessük meg a szójaszósszal. Ennyi volt, kb. 10 perc. Még egy pohár fröccsöt sem tud jóízűen meginni az ember a készítése közben olyan gyorsan elkészül. Kész is vagyunk, lehet tálalni!
Ha már túl vagyunk az előételen jöhet egy hasonlóan hangulatos -és hasonlóan gyors- főfogás, repüljünk hát át Olaszországba.
Fűszeres, fehérboros paradicsomban főtt héjas kagyló pirított bagettel
Hozzávalók:
1 kg héjas fekete kagyló (Spar-ban kapható csirkemell filé áron....)
1 fej vöröshagyma
8 gerezd dundi fokhagyma
fél citrom (a másik felét felhasználtuk az avókádó salihoz, így nem dobunk ki semmit)
1 doboz hámozott, napon érlelt paradicsom (cukormentes legyen! Aldi, Penny és Tesco is árul ilyet 170-200 Ft között)
1 db szép nagy nyers paradicsom
3 dl normális fehérbor (és ha már olaszok akkor tegyünk hozzá Soave-t, jó? Ne bivalybasznádi fűszerest, vagy édes pancsokat, azt hagyjuk meg egy hűs madártej mellé. Bár ahhoz inkább tojáslikőrt javasolnék, nyami!)
1 evőkanál kapribogyó
1 teáskanál kakukkfű
1 teáskanál chilipor
fél csokor petrezselyem
kevés olaj (1-2 evőkanál maximum)
só
bors
Elkészítése:
Az olajat egy fazékban kezdjük el melegíteni. Amíg melegszik -pik-pak- vágjuk finomra a hagymát. Dobjuk az olajba, és 1-2 percig pirítsuk. Ez pont annyi idő, amíg kinyitjuk a borospalackot: hadd szellőzzön kicsit az a nedű! Mehet hozzá a fél citrom karikázva, és szórjuk meg egyből a chilivel is. Nem kell betojni, ez nem fog csípni!
Kicsit átrázogatjuk, oké kavarhatjuk is, ha azt szeretjük, majd tegyük hozzá a dobozos paradicsomot és a friss, kockára vágottat is.
Most jöhet a fakanál, nyomkodjuk szét a dobozos egész paradicsomokat. Rotyoghat a tűzön olyan 2-3 percet, ezt pont elég idő arra, hogy a kinyitott borral elvégezzük a minőség-ellenőrzést. Gyönyörű, hűtött palack, a pohárba töltve a Soave még kicsit ellenáll, nehezen adja meg magát. Végül kénytelen lesz, hiszen a konyhában jóval melegebb van, mint a hűs palackban. De most még ne kóstoljuk. Tegyük inkább a szószhoz a kapribogyót, a kakukkfüvet és a zúzott fokhagymát. Keverjünk egyet rajta és 1 percig hagyjuk, hadd ismerkedjenek az ízek egymással.
Most jött el a pillanat, hogy teszteljük a bort. Illatos, üde, szinte frissíti az ínyünket. A palackból mehet is a fazékba az a 3 deci! Egy kavarás és kopoghatnak azok a héjas kagylók, nekik is kezdődik a fürdés!
3 perc. Nem több. Ha kell rázogassuk a fazekat, hadd érje minden szósz a kagylókat! Most kóstoljuk a szószt, borsozzuk, ha kell sózzuk. Megszórjuk a petrezselyemmel és már le is húzhatjuk a tűzről. Kész a vacsora! Amíg kiszedjük egy tálba a bagettek mehetnek a kenyérpirítóba.
Fenséges. Mennyei. Könnyed. Különleges. És nem drágább, mintha ugyanennyi alapanyagból rántott csirkemellet készítettünk volna. Ellenben gyorsabb. Nem, annyira azért nem, mint egy VFR, de megjárja. Erről jut eszembe: a napokban -én barom- letekertem 350 km-et Rizsrakétával. Még a tökömről ruhámból is folyt a víz, pedig direkt nyári motoros ruhát vettem fel. Mikor leraktam a motort és átültem az autóba (hogy a garázstól haza tudjak menni) akkor néztem csak a hőmérséklet jelzőt: 39 C. Gratuláltam magamnak a hülyeség abszolút csúcsához, majd elindultam haza...
Igazi "cupákos" finomság. A szószt rákenjük a forró pirítósra, a héjakból rákaparjuk a kagylóhúst (bevallom én még a héjakat is le szoktam nyalogatni, mert igazi perverz vagyok), esetleg egy pici normál Tabascoval gazdagíthatjuk, és már ehetjük is egy könnyed beszélgetés közepette, nyáreste, boldogan, hozzá a maradék Soave-t szopogatva.
Jó étvágyat!
