A paprikás krumpli mindenki képzeletében úgy él, mint valami alsóbb rangú étel, amit ciki elkészíteni, pedig nagyon is finom lehet, csak normálisan kell tudni megfőzni (ergo FELEJTSÜK EL a száz éves úttörő recepteket, jó? Inkább kóstoljunk egy finom Unicumot a lazulás miatt). Egy "egyszerű" paprikás krumpli is zseniális tud lenni, ha olyan dolgokat is adunk hozzá, amivel gazdagíthatjuk az ételt! Csak jól jöhetünk ki belőle egy-egy családi vagy baráti bográcsolás alkalmával!
Itt a nyár, és milyen jóóó, hogy itt van! Végre mindenki szénné éghet, gyűjtheti a rákkultusz jegyeit, strandolhat, és persze grillezhet, bográcsolhat ;) Mi nemrég Balatonfenyvesen voltunk a barátainkkal, és nagyszerű pár napot töltöttünk el ott együtt (erről majd külön be is számolok, ha lesz elég időm rá ;). Az ott készített és elköltött ételek között volt a paprikás krumpli Special Edition is. Egyszerű, finom, gazdag, guszta. Ki kell próbálni!
Paprikás krumpli Pindy & Peti kedvére, gazdagon
Hozzávalók:
20 dkg nyers, füstölt kenyérszalonna
1 kg nyers krumpli
2 fej vöröshagyma
20 dkg parasztkolbász (a minimum minőség a Tóalmási!)
20 dkg csípős kolbász (Tóalmási, meg kell kóstolni)
30 dkg barna csiperke gomba
4 pár nyers debreceni
2 db tv paprika
5-6 szem koktélparadicsom
1 evőkanál zsír (NEM olaj)
3-4 babérlevél
8-10 szem borókabogyó
8 gerezd fokhagyma
8-10 szem koriandermag
1 teáskanál egész kömény
2-3 evőkanál fűszerpaprika (bogyiszlai, nem ipari, könyörgöm!!!)
bors
só
Elkészítése:
Rakjunk tüzet, és kezdjük el melegíteni a bográcsot. Nincs duma, ahogy egy mezei serpenyőnek, úgy a bográcsnak is melegednie kell, de ezt a legtöbben elfelejtik. Bahh.... Erre inni kell egy jéghideg száraz vörös hosszúlépést rögtön!
Amikor a bogrács kellően felhevült tegyük bele a zsírt, majd miután felolvadt szórjuk rá a szeletelt kenyérszalonnát. Imádom, amikor a szalonna-szórás után a kezemen azt a finom füst ízt érzem a szalonna illatával együtt.....
Ha a szalonna üvegesedni kezd (azaz még nem pirult meg) tegyük hozzá a félfőre vágott vöröshagymát, a karikázott Tóalmási parasztkolbászt és a köményt. Talán már írtam (kb. százszor), hogy a kömény a zsírban adja ki az aromáját, illatát.... Amikor a hagyma is kezd pirulni és a kolbász is kiadta a zsírját/levét -azért közben keverjük bátran- húzzuk kicsit arrébb a bográcsot a tűzről és adjuk hozzá a fűszerpaprikát (én két evőkanállal szoktam kezdeni). Gyors keverés, majd a bogrács vissza a tűzre. Nnnno, ilyenkor kell kiáltani a fehérnépnek, hogy készítsen egy új vörös hosszúlépést, de azonnal. De miket is beszélek! Ez már FRÖCCS legyen, de jéghideg! Amíg a kívánt nedű elkészül a darabolt barna csiperkét is tegyük a bogrács tartalmához 1-2 dl vízzel, és addig forgassuk a bográcsot, míg a gomba zsírjára nem sül (ez pont a nagyfröccs elpusztításának ideje, hehe). Most mehet hozzá a cikkekre vágott krumpli, és egy gyors kavarás után engedjük fel annyi vízzel az egészet, ami két ujjnyival ellepi a bogrács tartalmát. Mehetnek rögtön bele a fűszerek (addig óbégassunk egy újabb vörös nagyfröccs miatt: "hol van má'? Ide nekem izibe', stb). Tehát tegyük bele a koriandert, a zúzott fokhagymát és a szintén zúzott borókabogyót, a babérleveleket és a borsot is. Húúúú, ezt még leírni is hosszú volt, nemhogy beletenni, nosza hol az a fröccs? ;)
A tüzet most kell táplálni, hogy mielőbb felforrjon a bogrács tartalma. Amikor felforrt (ez számításaim szerint szintén egy finom vörös nagyfröccs elfogyasztásának ideje) karikázzuk bele a csípős Tóalmásit és a debrecenit, tegyük bele a hosszában kettévágott paprikákat, a felezett koktélparikat és a zúzott fokhagymát.
Sózzuk, lassan forraljuk, és addig rotyogtassuk, míg a krumpli meg nem puhul.
Közben kóstoljuk, ha kell fűszerpaprikával és sóval ízesíthetjük. Ha a krumplink megpuhult le lehet venni a bográcsot a tűzről, és azon melegében lehet tányérokba porciózni. Lehetne így is tálalni, de minek, ha lehet jobban is? ;) Itt még hiányzik a finoman csípős savanyúság és a friss kenyér is....
Tehát szigorúan friss, puha kenyérrel (mi bükki kovászos parasztkenyérrel nyomtuk), és hideg, csípős savanyúval együk - a finom és jéghideg vörös fröccsök kíséretében.
Mindenkinek ízleni fog! Nem egy nagy etvasz, finom, kiadós, és ez egy IGAZI hazai! Szerintem vladimiro370 is örömét lelné egy ilyen bográcsos kajában (bár thai nyelvre továbbra sem tudom lefordítani, de az ötletet leírtam). Arról pedig -MÉG- nem is értekeztem, hogy mennyire jó meztelen lábbal a fenyőtüskés lágy talajon lépegetni, miközben lazán fröccsözök, és a lenyugvó nap simogatja közben a hátam.... ;)
Jó étvágyat Mindenkinek!
