A napokban gyönyörű marhalábszárra tettem szert, és már a megvételekor kigondoltam milyen ételt készítek belőle. Nem, nem pörköltet és nem is gulyást! Szerettem volna olyan finomságot, amivel nincs sok munka, majdhogynem magától ekészül, a végeredmény mégis puha, szaftos és ízletes. Persze azért nem egy átlag marharaguban gondolkodtam, hiszen ismertek már :) Akár most hétvégén is elkészíthető, miközben kirándulunk, vagy motorozunk egyet (most a mosásról, takarításról inkább ne beszéljünk :)
Lassan sült marharagu csillagánizzsal

Hozzávalók:
1 kg marhalábszár
50 dkg hagyma vegyesen (vörös- és lilahagyma, törekedjünk a kicsikre)
5 dl paradicsomlé (én Dóri mamájának házi paradicsomlevét használtam)
Marhaalaplé (nekem most bárány volt a fagyasztóban, így azt használtam hozzá)
1-1,5 dl száraz vörösbor
6-7 gerezd fokhagyma
4-5 db babér
2-3 db csillagánizs (aki kevésbe szereti az intenzív ánizsos ízeket, neki elég lesz egy darab is)
Bors
Só
Kevés zsiradék

Elkészítése:
Tök egyszerű, gyakorlatilag 15 perc munka van csak vele. Kapcsoljuk be a sütőt 150 fokra. Már most elfáradt mindenki, ugye? :) Fogjuk a marhahúst (ha egyben vettük vágjuk nagyobb darabokra), majd sózzuk, borsozzuk. Kevés zsiradékot hevítünk serpenyőben (én most kacsazsírt használtam), majd beletesszük a húst. 
Minden oldalát szépen átpirítjuk benne, így - amellett, hogy gyönyörű kérget kap - finoman karamellizálódik is a húsban lévő cukor.
Amikor ilyen szép a színe (kb. 5 perc) tegyük át egy hőálló fazékba, majd a serpenyőbe mehetnek a hagymák a marhahús helyére.
Lehet látni, hogy a nagyobb hagymákat daraboltam, a kicsiket egyben hagytam, ahogy a fokhagymákat is egész gerezdenként dobtam az edénybe. Őket is átpirítjuk, amíg szép színük nem lesz (kb. további 2 perc).
A hagymákat tegyük a húsra, a serpenyőt pedig vissza a tűzhelyre. Vétek lenne ugyanis azokat a finom pörzsanyagokat veszni hagyni, amik a hús és a hagymák pirulása során keletkeztek. Nnnnna, erre jó a vörösbor! Öntsük a serpenyőbe, majd szépen kavargatva oldjuk fel az edény alján letapadt finomságokat.
Amikor minden feloldódott, ezzel az ízes lével locsoljuk meg a hagymás húst. A serpenyőre már nem lesz szükségünk (csak a helyére a tűzhelyen, ezért ne kapcsoljuk ki a lángot), de már a fazékkal dolgozunk tovább. Dolgozunk? Ugyanmár! Beleöntjük a fazékba a paradicsomlevet (ha valaki nem szereti a savasabb ízeket tehet egy pici cukrot is bele),
majd felöntjük annyi alaplével vagy húslevessel, amennyi az egész ételt elfedi. Hozzáadjuk a babérlevelet és a csillagánizst,
majd rátesszük a fedőt és felforraljuk.
Amint felforrt a lé kapcsoljuk ki a hőt, és az edényt tegyük az előmelegített sütőbe.
Ezután hagyjuk magára úgy 4,5 órán keresztül. Ugye, hogy nem egy nagy etvasz? Sózni nem kell külön, hiszen a húst sóztuk, a paradicsomlé enyhén savas, és az alaplében/húslevesben is van só. Amint letelt az idő vegyük ki a fazekat a sütőből, mert az ételünk elkészült.
Lehet látni mennyire elpárolgott a folyadék, mennyire besűrűsödött az étel. Amit nem lehet látni az az, hogy koncentrálódtak az ízek is. Egy gyors kóstolás, ha kell most tudjuk még sózni. Kivesszük a sallangokat (babérlevél, csillagánizs) és már tálalhatunk is.
Az enyémbe tettem egy finom, szárított piri-pirit, csak az íze kedvéért :) Frissen sült fokhagymás bagettel tálaltam.
Sűrű, szaftos, tunkolós étel. A hús olyan puha, hogy elolvad a szánkban. Minimális munkával nagyszerű ízélményhez juthatunk, ami ugyan nem szokványos, ellenben zseniálisan finom. Meglepően ánizsos, mégis kellemesen savanykás a paradicsomtól, és édes a karamellizált hagymáktól.  Egy finom fokhagymás bagett (de lehet fokhagymás pirítós is) nagyszerűen kiegészíti. Tüzes, forró, laktató, mégsem nehéz étel. Nyami :) 

Jó étvágyat!

Várunk Titeket nagyon a következő posztban is, üdv: Dóri és Gyuri.
Csatlakoztál már a Motoros konyhája facebook csoporthoz? Pedig érdemes! Olyan fényképeket láthatsz, ami nincs fent a blogon. Csupán egyetlen LIKE a motoros konyhája oldalra, és máris részese lehetsz!