Ilyenkor már csodás vargányák teremnek az erdőben. Mi sem mulasztjuk el az alkalmat, és rendszeresen járunk gombászni (naná, a piacon aranyárban adják, jó nagy barmok lennénk ha vennénk, és nem kötnénk össze a kellemest a hasznossal, azaz egy csodás erdei kirándulást a gombakereséssel). Természetesen minden egyes gombászás után KÖTELEZŐ megmutatni a szedett gombákat gombaszakértőnek!!!!

A gombák az egyetlen olyan élőlények, amik se nem állatok se nem növények, ezt remélem mindenki vágja :)
A múltkori poszt lett volna hivatott a darált húsos ételek világába a belépő (ha emlékeztek a házi hamburgerről írtam akkor), de -szerintem- ez a kaja is megér egy misét, pedig nem is darált....

Ha pedig valakit az eddigi gombamániás írásaim érdekelnek ITT olvashat róla, de megteheti, hogy a jobb oldalt lévő címkék közül rákeres a gomba szóra, mert ott még több gombás ételről tud olvasni....

De vissza az aktuális íráshoz:
Olyan ételek készülhetnek a gombák királynőjéből, hogy nem is gondolnánk, mutatok is egy példát:


Vörösboros vargánya-stefánia

Hozzávalók:
1,5 kg vargánya
1,5 fej szép vöröshagyma
10 dkg vaj (VAJ, és nem margarin)
3 zsemle
4 gerezd zúzott fokhagyma
2 dl organikus tej
3 tojás
zsemlemorzsa (kb 3-4 evőkanál)
2 evőkanál olaj
1 dl száraz vörösbor
só
bors

Elkészítése:
Nem egy nagy etvasz! Fogjuk a gombákat (ez mondjuk 2,6 kg volt, de mást is készítettünk belőle)


és felaprítjuk, akárcsak a vöröshagymát. A vajat az olaj felével felmelegítjük egy nagyobb serpenyőben, majd beletesszük a gombát a hagymával együtt. Sózzuk, borsozzuk, és addig sütjük, míg a lé nagy része el nem párolog, azaz még jó szaftos marad.

A gomba a só és a hő hatására elég rendes levet ereszt,

ettől nem kell pánikolni, folytassuk a műveletet addig, míg a lé el nem párolog és marad egy szép gombapép.


Közben a zsemléket daraboljuk fel és áztassuk tejbe.


Ahogy a gomba kész hagyjuk kihűlni (mert senki sem szeretné leégetni a kezét, ugye? :) A kihűlt hagymás gombához tegyük a kinyomkodott zsemlét, a tojásokat és a zúzott fokhagymát. Ismét sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg a zsemlemorzsával. Gyúrjuk alaposan össze, ha kell adjunk még hozzá zsemlemorzsát.

Tegyük az olaj másik felével kikent hőálló tálba a masszát, és miközben formára simogatjuk öntözzük meg a száraz vörösborral.


Micsoda? Csupán csak egyetlen deci vörösbor kell hozzá? Hát ezért bontottunk meg egy egész palack finom bort? A többi se vesszen kárba, tehát töltsünk gazdagon magunknak és kortyoljunk egyet e nemes nedűből! Miután a korty(ok) lement(ek) dugjuk a 200 fokra előmelegített sütőbe őkelmét és süssük kb. 40-45 percig, míg minden szépen összesül. Addig se felejtsük el azt a gyöngyöző palack vörösbort; töltsük hasznosan a várakozást :)


Amint az étel elkészült várjunk pár percet, majd borítsuk ki egy tálcára. A képen lehet látni, hogy a stefánia még gőzölög.


Amikor teljesen kihűlt szeleteljük, és adjuk asztalra finom főtt kukorica, majonéz, ketchup, de akár házi avokádókrém mellé (ahogy én is tettem).
Ja igen, a képen az ott FRISS -házi- oregánó, kedves Fickó :)


Nem szokványos, nem paprikás, ellenben nagyon-nagyon finom és laktató fogás. Mindenkinek csak ajánlani tudom, próbáljátok ki: megéri (persze ha magatok szeditek a gombát hozzá, különben bélszín-árban lehet gondolkodni....)

Jó étvágyat!