Persze mindenkinek megvan a maga tuti saját receptje, de hátha vannak olyan típusok, amit nem ismer mindenki, esetleg nem próbálta, vagy egyszerűen csak nem jutott eszébe. Ilyenkor nyár derekán mindenki kívánja a frisset, a finomat, a tűzön készült ételeket (mondjuk én a legnagyobb hóban is kívánom, de ez egy másik dolog:)

Nincs is jobb annál, amikor az ember hétvégén -egy jó forró napon- nekiáll, és elkészít egy igazi, gazdagon megpakolt és finom füstös tűzön főtt lecsót! Hozzá pedig -apám kedvence- a hosszúlépés dukál (hozzá??? már előtte is -a felkészülés jegyében- le lehet gurítani egyet). Most több olyan lecsó készítési módot írok le, amiket én alkalmazok, szeretek, hátha akad olyan elvetemült, aki ki szeretné próbálni, nota bene megkóstolni! Sokak számára persze "eretnekségnek" fog tűnni pár fortély és alapanyag, de hát ők inkább vessenek magukra (vagy kóstolják meg!!!:))))

Az alábbi lecsókban nincs "töltelék", nincs rizs, nincs krumpli és semmi más felesleges dolog. Szerintem mindenki megtalálja benne a kedvére valót (ha nem így van, azt úgy is jelzitek:)

Friss lecsó padlizsánnal, gazdagon

Hozzávalók:
1 kg lecsópaprika
30 dkg paradicsom
1 szép padlizsán (kb. 15 dkg)
10 dkg szalonnabőrke (nem főtt, csak FÜSTÖLT !!!)
10 dkg házi kolbász
2 pár virsli
1 nagy fej vöröshagyma
1 dl száraz kékfrankos
2-3 szál újhagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 teáskanál fűszerpaprika
1 teáskanál egész kömény
só

Elkészítése:

A padlizsánt kockákra vágjuk, és alaposan besózzuk. Így hagyjuk 30 percen keresztül állni. Addig kibontjuk a száraz kékfrankost. Az első pohár üde bort higítsuk hosszúlépéssé. Élvezete után a szalonnabőrkét kisebb darabokra vágjuk, majd kevés olajon kiolvasztjuk a zsírját. Hozzádobjuk a félfőre vágott hagymát, az egész köményt, és addig sütjük, míg a hagyma üvegesedni nem kezd. Ekkor beleszórjuk a zúzott fokhagymát, egyszer-kétszer átkeverjük, majd rádobjuk az aprított paradicsomot és a fűszerpaprikával színesítjük. Jó öt percig rotyogtatjuk, hadd pépesedjen az a paradicsom! Közben kinyomkodjuk (csak úgy marokkal) a padlizsán keserű levét, majd le is mossuk, hogy a maradék só is eltűnjön. Az egész lemosott finomságot a paradicsomhoz adjuk, alaposan átkeverjük, és további egy pohár hosszúlépés idejéig kavargatjuk (azaz max. 5 percig). Most tesszük a raguhoz a karikázott paprikát, alaposan átkeverjük, és öt percig kicsit alacsonyabb hőn főzzük az ételt. Az idő letelte után beletesszük a karikázott kolbászt és virslit, megvárjuk míg felforr, aztán hozzáöntjük a deci bort is. Magasabbra állítjuk a hőt, és még egy pohár hosszúlépésnyi idő (azaz további 5 perc) rotyogás után le is húzzuk a tűzről, a lecsónk elkészült! Tálaláskor karikázott újhagymával szórjuk meg.

Nincs benne se rizs, se tojás, mégis kerek, telt, karakteres, de legfőképpen FRISS ízeket kapunk. Mindenképpen érdemes kipróbálni! Tudom, hogy levesesebb, mint az átlag rizses-tojásos változatok, de ízvilágban, tartalomban sokkal gazdagabb. Mindenképpen foszlós kenyérrel, és plusz egy üveg száraz kékfrankossal tálaljuk, és ne felejtsünk el csípős paprikát kínálni mellé (a hosszúlépésen kívül, persze)!

Répás-tempranillós lecsó camambert sajttal, barna kenyeres pirítóson tálalva

Hozzávalók:

1 kg lecsópaprika
30 dkg paradicsom
1 szép sárgarépa (kb. 20 dkg)
1 nagy fej vöröshagyma
1 dl tempranillo
2-3 db jalapeno
20 dkg camambert
1 teáskanál egész kömény
1 evőkanál olaj
4 szelet barna kenyér
só

Elkészítése
Az olajat egy nagyobb lábosban felforrósítjuk, és az apróra vágott sárgarépát (persze azért pucoljuk meg előtte:) plusz a félfőre vágott hagymát beledobjuk.Mikor a hagyma üvegesedni kezd hozzátesszük a köményt (az egész kömény zsiradékban adja ki a teljes íz- és illatanyagát!!!). Isteni illatok fogják csiklandozni az orrunkat! Nosza, gyorsan bontsuk is meg ezt a finom spanyol bort, és rögtön kortyoljunk egyet belőle, nehogy túl érzékenyekké váljunk a fenti illatokra! Pár perc kavargatás után tegyük a lábosba a karikára vágott paprikát, majd pici pirítás után öntsük fel 2 dl vízzel (igen-igen: vízzel, mindenki jól olvasta....).

Amikor a vizes cucc fölforrt (főfó, ahogy a feleségemnek szoktam mondani :) öntsünk bele 1 dl tempranillót (ne többet, mert azt már sajnálja az ember) és tegyük bele a paradicsomot.

Amikor a kondér megint rotyogni kezd a karikázott jalapenoval és a falatnyira darabolt camambert sajttal tegyük gazdagabbá a lecsót.

Ekkor kell a barna kenyeret (én imádom hozzá a Warburton's teljes kiőrlésű barna kenyerét) megpirítani. Ahogy elkészül a pirítós egyszerűen tegyük egy mélyebb tálba, és merjük rá az elkészült -és a camambert miatt ragacsossá-nyúlóssá vált- lecsót.

Baromira ronda, de eszméletlenül finom, pikáns ízkavalkádot kapunk. Ha nagyon vagizni szeretnénk egy jó löket (azaz minimum egy evőkanál) shamarral (római kömény arabul) gazdagíthatjuk.

"Szűz" lecsó cukkínivel

Hozzávalók:

1 kg lecsópaprika
30 dkg paradicsom + 1 db
1 teáskanál egész őrölt kömény
1 nagy fej vöröshagyma
1 db cukkíni (kb. 30 dkg)
1 evőkanál fűszerpaprika (Bogyiszlai, nem valami kókler!!!!)
bors
só
1 evőkanál olaj

Elkészítése:

Az olajat felhevítjük egy lábosban. Bele szórjuk a félfőre vágott hagymát és az őrölt köményt.

Keverjük picit, amíg a hagyma üvegessé nem válik. Ekkor tesszük hozzá a szeletelt paradicsomot.

2-3 percig kavargatjuk, majd belezúdítjuk a cukkínit is. A cukkínivel finoman bánunk, legalább 5 percig rotyogtatjuk.

Ha kell teszünk bele 1-2 dl vizet is. Hozzátesszük a karikázott (és előtte kicsumázott) paprikát. Sőt: megszórjuk a fűszerpeprikával, majd rögtön borsozzuk is.

Kb. 10 perc rotyogtatás után tesszük bele a titkos fegyvert: a karikázott plusz 1 db paradicsomot. Kóstoljuk, ha kell sózzuk.

Még további 10 perc, és a lecsónk elkészült! Jó erős TRS chilivel fűszerezve, vagy saját termesztésű jalapenót belevágva esszük friss, foszlós puha kenyérrel és egy nagyon finom (és friss) rozéval!

A fenti receptekből lehet látni, hogy a lecsó készítése -szinte- végtelen variációkat szül. A közös bennük a paprika-paradicsom házasság, plusz a hosszúlépés és a fehér, puha, lágy kenyér. Nem feltétlenül kell hozzá rizs, krumpli, miegymás. Sőt: én -a tradíciókkal ellentétben- nem a paprikát fonnyasztom meg előre, hanem legtöbbször a paradicsommal operálok. Sőőőt: kövezzetek meg, de nem vagyok hajlandó lebőrözni a paradicsomot sem! Ahogy a sasmadár mondta anno egy viccben: azért kell héját enni, mert a héjában van a vitamin:))))) 

Lehet eldönteni, hogy ez jó vagy sem, de én így készítem a lecsóimat, és így is ízlenek nekem. Ha tudtok , csináljatok jobbat, változatosabbat, én mindenre nyitott vagyok, mutassátok be nekem! ;)

Jó étvágyat mindenkinek!