Az a jó a saját utakban, hogy tényleg azt csinálhatjuk és akkor, amihez és amikor kedvünk van. Nincs olyan, hogy reggeli 7-10-ig és a többi dolog. És ha én 10:30-kor kelek? Mert egy nyaralás pihenéssel is jár -a mi felfogásunkban. És persze csavargással, felfedezéssel is. Megteremtjük a számunkra optimális egyensúlyt a felfedezések-csavargások, fürdőzés és pihenés mellett. A franc akar kapkodni, vagy bármilyen szabálynak megfelelni (pl. este 10 után tilos használni a medencét és társaik) :)
Egyik reggel is ez történt velünk: kicsit később ébredtünk, mint a megszokott (az előző este tovább voltunk fent és élveztük az éjszakai tengerpartot - no és az ételeket-italokat is), és a délelőtti kávé után úgy döntöttünk, hogy a reggelit az utcán ejtjük meg, nem a teraszon.
Az üdülőkörzetekben rengeteg olyan kis "pékség" található, mint nálunk a Fornetti, rengeteg rossz és jó étellel egyaránt. A pékség azért szerepelt idézőjelben, mert nem ott készítik az ételt, mirelitte formában kapják és felengedik, majd készre sütik a termékeket, mint a Fornettinél. A választék nagyrészt hasonló az összesnél: pizza, döner (kebabcseta), kjufteta, jobb esetben karnacseta és zakuzkák. Utóbbiak édes és sós változatban is megtalálhatók. Rengeteg banica-variáció, de croissan is kapható. Ravda felé menet az egyikre mi is lecsaptunk és pár dolgot vettünk is. Nekem nagyon nem jönnek be a banica féleségek, nem szeretem az olajjal eláztatott rétesféléket, de azért akadt pár kellemes dolog, ahogy ChiliRevi is levadászott egy csokis süteményt magának.
A szállásunkat (ahogy az első részben írtam is) úgy választottuk ki, hogy tengerparton legyen. Olyan helyet sikerült találnunk, ami pont Neszebár és Ravda között van félúton. Neszebárban már voltunk, most nézzük meg a másik oldalt is.
Ravda
Ez a település is kb. 30 perc sétával érhető el, de nem prérin kell menni, kb. olyan, mint a Balaton falvai: egymásba nőttek. Egy viszonylag forgalmas főutcán mentünk végig Ravda központja felé, miközben rommá röhögtük magunkat. Peti barátunk akkor ismerkedett behatóbban a cirill betűkkel és minden egyes táblát elolvastattam vele. Bosszankodott is rendesen: ha egyszer az a betű P akkor azt mi a francnak kell R-nek ejteni és hasonlók. Chilirevi pedig Pindyvel énekelt (délelőtt volt még), nem is tudom mi lehetett a nemrég megevett csokis sütiben a csokin kívül :) Kisebb-nagyobb boltokkal, szállókkal, szuvenír árudákkal, pár kávézóval és étteremmel volt megtöltve az utca
- és a "csodás" járda itt is dukált.
A játékot sajnos nem próbálhattuk ki, mivel mindegyikünk több volt 40 kg-nál :)
Persze (gagyi) design itt is volt. Hajó forma hotel:
vagy műanyag pálmafa (a kertben még ősemberek is voltak....):
Sok helyen találkoztunk pénzváltóval is, a legnépszerűbb a Crown váltó. Tényleg: pénzváltás! A hazai fórumokon rengetegen tolják a tutit, miszerint meg kell keresni itthon azt a pénzváltót, aki a legkedvezőbben váltja a forintot euróra, majd a bolgár tengerparton pedig azt a pénzváltót, amelyik a legkedvezőbben váltja az eurót levára. Szerencsétlenek! Egy csomó idejük elmegy arra, hogy itthon euro után kutassanak, majd megvegyék eladási árfolyamon plusz váltási illeték (az itthon legnépszerűbb M&M-ben -Tescoban találhatók- minden váltásért plusz 500 Ft-ot húznak le), majd a bolgár tengerparton azért rohangálnak, hogy a beváltott eurót a legjobb árfolyamon levára váltsák, ráadásul minden fórumon ezerrel hangoztatják, hogy ez mennyire megéri. Persze, nekik biztosan, hiszen az önigazolás fontos dolog. A tények ezzel szemben: Neszebárban a forintot kapásból jobb árfolyamon váltják, mint itthon bárki, ráadásul nincs váltási illeték sem. De vannak ATM-ek is, ahol simán ki lehet venni a nyaralásra szánt összeget (tranzakciós díj 1000-1500 Ft), ergo ez is kedvezőbb, mint itthon váltani. De el is baszhatjuk pazarolhatjuk az időnket itthon és kint egyaránt azzal, hogy rohangálunk a pénzváltók után, vagy a neten töltjük ezzel az időnket....
De vissza Ravdához:
A város maga nem nagy, kisebb Neszebárnál, de hangulatos kis utcácskák nyílnak a főtérről. A főteret mindenki kapásból meg fogja ismerni: ott a posta, és több gagyi étterem a játszótér körül. Megnéztük az éttermek kínálatát és csak nevettünk tovább: angol vagy ír reggeli 10-12 leváért (1600-1900 Ft), ennyiért komplett ebédet is kaphat az utazó a megfelelő helyen! A főtérről nyíló utcácskákban azonban van helyi piac, orosz élelmiszerbolt és sok-sok étterem. De mi nem ezeknél álltunk meg, hanem egy szintén hangulatos helyi kajáldánál, aminek a neve Csucsura.
Finom helyi rakiják és sörök (bolgár gin 1,50 leva, 240 Ft, Zagorka korsóval 2,30 leva, 370 Ft), bolgár pacalleves csípős paprikával kínálva (2,50 leva, 500 Ft):
Grillezett tintahal kapros-fehérboros szósszal (8 leva, 1280 Ft):
Tejszínes krumpli alatt sült tojásos-sajtos pácolt hús (6,30 leva, 1000 Ft):
És ez csak a kezdet volt. Többször vissza is tértünk erre a helyre, mert nagyon tetszett, nagyon finom és bőséges ételeket kínált, ráadásul potom áron. Hogy miért is potom ez az ár? 4 főre a teljes ebéd (röviditallal, sörrel, üdítővel, levessel és főfogással) 36,80 leva volt, ami kemény 5900 Ft-nak felel meg. Ezért mit is kapunk a Balcsin? 2 sört és 2 db hekket a büfében? Nnnnna, ezért volt potom összeg az egész :)
Persze nem csak itt ettünk, és nem csak ezt csináltuk. Pl. a bőséges (és kései) ebéd után haza is kellett jutnunk, mert fürdeni és pihenni is szerettünk volna. Hazafelé nem az utat vagy utcákat választottuk, hanem a tengerpartot, ahol nem volt strand. És milyen jól tettük! Elhagyott, magányos helyek, hatalmas hullámok és békés -sok helyütt sziklás- öblök között sétáltunk és még fürdeni is tudtunk, pedig fürdőruha, hát az nem volt nálunk...
A következő -befejező- részben a hazaút közbeni fürdőzésre is fény derül, mint még sok minden másra. Reméljük akkor is velünk tartotok majd, mi várunk titeket...
Előző bejegyzés ITT Következő rész: ITT
Ha addig is ötletet szeretnétek, hogy mit is készítsetek egy piknik keretében ebben a gyönyörű őszi időben a hétvégén kattintsatok IDE