A Denver steak nemrég kezdett itthon is divatba jönni. Persze - mint minden steaknek - ennek is a minőségi marha az alapja, nem elég bemenni Mari néni kisboltjába, és venni egy tejmarhából vágott szeletet. Nagyon finom, szaftos, gyorsan elkészül, akkor pedig miért ne készítenénk mi is? Tartsatok velem most is!
Először kicsit a Denver steakről, mert sokan szerintem nem tudják a marha melyik része is az. Nos, a Denver steak újabban egyre népszerűbb a húsrajongók körében, bár itthon még nem igazán elterjedt. A marha lapocka legkevésbé mozgatott része (így porhanyós marad), íze nagyon aromás, az izmokat átszövő zsírtól gyönyörű márványos, a hús (rare, bleu-rare sütés esetén) pedig szaftos, miközben azért megtartja a marhahús állagát. Amit én vettem, az egy 30 napig nedvesen érlelt Black Angus Denver steak volt, és egyenesen az USÁ-ból repült hozzám.

Denver steak sajtmártással

Hozzávalók (fejenként):
1 db szép steakhús (kb. 30 dkg-s)
15 dkg újburgonya
1,5 dl habtejszín
5 dkg vegyes sajt (én most parmezánt, cheddart, mozzarellát használtam hozzá)
0,5-1 dl tej
1 mokkáskanál garam masala
Bazsalikom
Kakukkfű
Bors
Só

Elkészítése:
Mi sem egyszerűbb, ahogy mondani is szoktam. Legelső lépésben vegyük ki a húst a hűtőből (ez minden steaknél kell!), hiszen szobahőmérsékletű hússal érdemes csak dolgozni.  Amíg a hús pihen a konyhában jöhet a sajtmártás. Semmi faxni, semmi csiriz, semmi liszt. A lényeg, hogy a tejszínt a sajtok fogják mártássá sűríteni. Fogjunk egy kisebb lábast (mondjuk egy tejforralót), tegyük bele a tejszínt (én most az utolsó adag vargányás tejszínt használtam fel, amit az Azori szigetekről zsákmányoltam ősszel), reszeljük bele a sajtokat, sózzuk, borsozzuk kicsit, majd kapcsoljunk alá.
Megmondom őszintén, én még egy picuri szerecsendiót is reszeltem bele, szerintem gazdagabbá tette a mártást.
A melegítés során ne legyünk vadállatok, csak szépen, finoman emeljük a hőt. A cél nem a főzés, hanem az, hogy a sajtokat megolvasszuk. Tegyünk bele 0,5 dl tejet, hogy lazább állagú maradhasson.
Addig melegítsük és néha kevergessük, míg a sajtok elolvadnak a tejes tejszínben, és szépen nyúljon a szósz a fakanálról. Ha túl sűrűnek találnánk mehet bele még egy picit tej. A képen talán látszik, hogy mire is gondoltam.
A sajtmártással elkészültünk, jöhet a többi dolog. Készítsük elő az újburgonyát: mossuk meg őket, majd vágjuk ketté. Aztán hagyjuk ott a fenében, mert most jön A HÚS! Hoppá! Ezen a ponton ki kell vennünk a normális minőségű, testesebb, száraz vörösbort a hűtőből, hogy mire mindennel elkészülünk normál hőmérsékletű legyen. Vegyük ki azt a nyamvadt Shirazt, és ha már kivettük végezzünk egy minőségellenőrzést is a hús sütése előtt ;)
És most jöjjön a hús....
Semmit nem csinálunk vele, nem sózzuk, nem borsozzuk, semmit! Fogjunk egy normális serpenyőt, tegyünk bele kevés olívaolajat és vajat.
Kezdjük el hevíteni a serpenyőt, de nagyon. Egy steak sütéséhez magas hőmérséklet kell, hogy kellően megpiruljon (kérget kapjon) a hús.  Ha a zsiradék elegye tűzforró mehet is bele a steak.
Alig 30 másodperc után már sózhatjuk, és tegyünk mellé pár ágacska friss kakukkfüvet is (amit én az erkélyemről szedtem, of course).
Ezzel együtt süssük, miközben azért a zsiradékkal locsolgatjuk a húst. 
Oldalanként elég neki 2-2 perc (bleu-rare), vagy 2,5-2,5 perc (rare). A többi időt le sem írom, mert az csak pénzkidobás lenne. Csinálnátok Pick szalámiból fasírtot? Nem? Naugye. Egyszer, de tényleg csak egyszer kóstoljátok meg egy NORMÁLIS étteremben, vagy otthon az igazi rare-re készült húst, soha többé nem fogjátok máshogy kérni, készíteni.
A hús megvan, most jön egy fontos dolog, amit rengetegen elfelejtenek, vagy kihagynak: kell a húsnak letakarva kb. 5 perc, amíg pihen. Tegyük meg neki ezt a szívességet, és addig készítsük el a köretet.
A köretet apró újkrumpliból tudjuk csak ennyi idő alatt elkészíteni, mással ez sokkal tovább tartana. Ha nincs apró újburgonyánk, akkor azt előbb főzzük elő, hogy biztos megpuhuljon.
A serpenyő ugyanaz (naná, egyrészt nem kell annyit mosogatni, másrészt benne maradt egy csomó értékes pörzsanyag is). Forrósítsuk fel, majd tegyük a krumplikat bele egy újabb (pici) darabka vajjal, és kakukkfűvel.
Most jön a csavar: sózzuk meg a krumplikat, majd hintsünk rájuk kevés garam masalát.
Rázzuk meg a serpenyőt, és süssük puhán-ropogósra a burgonyákat. Amikor egy hústű is átszalad rajtuk el is készültünk, zárjuk el a lángot, és szórjuk meg az aprított petrezselyem- és bazsalikomlevelekkel.
Keverjük át alaposan, majd húzzuk le a tűzről; már csak a tálalás marad hátra.
A tálalásnál én középre helyeztem a húst, körbe pedig a fűszeres burgonyákat, amiket gazdagon meglocsoltam a sajtmártással. Így minden egyes falat élvezetet okozott, hozzá pedig a hűs Shiraz nagyon jól passzolt. 

Finom, kérges, belül szaftos, a sajtmártástól selymes steak, amit a fűszeres újburgonya tesz tökéletessé. 

Ha a mártásból vagy a húsból maradna, akkor sem kell pánikolni, hiszen másnapra nagyszerű sülthúsos szendvicset készíthetünk munkába, amit vegyes salátával és sajtmártással gazdagíthatunk.
Jó étvágyat!

Várlak Titeket nagyon a következő posztban is, üdv: Gyuri.
Csatlakoztál már a Motoros konyhája facebook csoporthoz? Pedig érdemes! Olyan fényképeket, ötleteket és recepteket láthatsz és olvashatsz, amik  nincsenek fent a blogon. Csupán egyetlen LIKE a motoros konyhája oldalra (ne a követésre kattints, hanem a kedvelésre...;) ), és máris részese lehetsz!