Manapság a csapból is az folyik, hogy maradj otthon, és ez nagyon helyes kérés, plusz jól is van ez így a jelenlegi helyzetben. Az már más kérdés, hogy az emberek 90%-a felelőtlenségből, vagy nemtörődömségből - vagy mert szimplán hülyék -  nagy ívben sz*rik rá (most nem azokra gondolunk, akiknek munkába kell járniuk, hanem azokra, akik családostól, csapatostól lófrálnak, bicajoznak az utcákon, napozgatnak a jó időben a padokon, vagy mennek naponta akár többször is bóóótba, mert unatkoznak, és mert ki nem állhatják a saját "szeretteiket"), de ebbe most ne menjünk bele. Viszont ha már úgy alakult a helyzet, hogy akár önkéntesen, akár kényszerből (mint én, mivel munkanélküli lettem) otthon marad, legalább virtuálisan barangoljuk be a világot. Ebben próbálunk most segíteni Dórival, és ezért folytatjuk az Azori szigeteken megélt kalandjainkat. Tartsatok velünk most is!
Szeretünk néha lustább napokat is beiktatni egy-egy vakációba (direkt nem a "nyaralás" szót használom, vajon miért...?). Nos, ilyen Sao Miguelen is lehetséges, de "kissé" más értelmet nyer... Akik az előző részeket elolvasták már tudhatják miért :)
Néha az egyszeri motorosék lemennek reggelizni, és az étterem óceánra nyíló ablakain keresztül nézve közösen úgy döntenek, hogy ma pedig lustizni fognak Mert lustálkodni jó! Így csak pár apróságot terveznek aznapra, hogy ne erőltessék meg magukat. Talán a Japán beszámolóból ismerős lehet a rendszeres olvasóinknak: Móricka elképzeli Episode 5....

Porto das Capelas - egy csodálatos halászkikötő - és ami mögötte van...
Ha már lusta nap, akkor Ponta Delgadától nincs messze Porto das Capelas (mindössze 16 km), ahol egy régi, de még ma is működő halászkikötő található. Nosza, akkor menjünk el oda! (érdemes megfigyelni, hogy hány autó is közlekedett a videón rajtunk kívül. Hja, amióta beindult a turizmus.... :)

A halászkikötő - minő meglepő - megint elég mélyen volt, de hát ez van :) Érdemes a falu feletti - rég nem működő - szélmalom mellett hagyni az autót (ingyenes, ez is...), majd gyalog lesétálni. Az első szakoszon még betonozott út vezet egy grillezőhelyhez, onnan viszont - a kanyar után - átvált földes-füves szakaszra, és a kikötőnél tér vissza újra a beton. A látvány már az úton lélegzetelállító. (de tudtátok pl azt, hogy a lefelé úton van egy titkos ösvény, ahonnan egészen az óceánhoz lehet lejutni, bár elég meredeken?). Ha valakit érdekel szívesen megírjuk neki az utat!
A kikötő egy kis öbölben fekszik, és már csak a séta miatt is megérni lemenni oda.
Érdemes megfigyelni a hullámoktól védő - téglából épített - gátat.
Ahogy lemegy az ember egészen az óceánig.
Ha pedig a kikötőn túlra is merészkedik, újabb csodákkal találkozhat az utazó.
Persze Dóri nem bírta ki, és lefényképezte ET árnyékát is....
A kikötőtől nincs messze az Elefánt szikla sem, így erre vettük az irányt.

Ha pedig már eddig eljöttünk, akkor - a lustaság jegyében - menjünk még tovább, hiszen csak 45 km-re van egy újabb célpont...

Salto da Farinha - avagy víz után jöjjön újra víz! - csak máshogy
Annyira belejöttünk az eredetileg lustálkodásra szánt napba, hogy úgy döntöttünk menjünk végig az északi parton, mert ott egy újabb csodás vízesést leshetünk meg, ahová hogy lehet lejutni, na hogy? Egy újabb irgalmatlan lejtőn keresztül...
Persze az odáig vezető úton ismét nagy tömeg volt....
A Salto da Farinha vízeséshez egy gyönyörű, nem is nehéz túraútvonal vezet, ami a parkolótól mindössze 2 km-re található, és egy kis parkon keresztül lehet megközelíteni.
De a parkolóból egyenesen az óceánhoz is le tudunk menni, ahol fürdeni is lehet, és zuhanyzó-WC is rendelkezésre áll.
Az óceán - mint mindenütt - itt is csodálatos.
Ahogy a park és az útvonal is.
A vízesés pedig megéri ezt a kis túrát.
Aki ismeri a szigetet az tudja, hogy az északi part ezen pontjáról csupán egyetlen út vezet vissza Ponta Delgadába, így a keleti parton keresztül tudtunk csak hazafelé haladni. És - ahogy a mondás tartja - evés közben jön meg az étvágy, ezért hazafelé megnéztünk egy csobogókkal tarkított, dzsungelben lévő túraútvonalat is.

Salto do Prego - az apró csobogók útvonala
A vízeséshez olyan köves-sziklás folyómeder mellett kellett elhaladni, ahol rengeteg apró csobogó volt. Egyik oldalon a sziklafalak, a másik oldalon a folyó. Gyönyörű volt.
De végül megláttuk a folyóba ömlő vízesést is végre.

A sok túrázás és kirándulás után már főzni sem volt erőnk, így a szálloda melletti grillbárba tértünk be egy könnyed vacsorára, ahol egy egyszerű, grillezett kardhalat ettünk zöld szósszal, friss salátával és fűszeres babbal.
Utána egy gyors zuhany, és úgy zuhantunk ágyba, hogy öröm volt nézni.
Ennyit egy lusta napról.... :)

A következő részben elmegyünk egy gyönyörű kilátóhoz (Miradouro do Pico dos Bodes), majd bezárjuk a kört, és visszatérünk Ponta Delgadába, ahol meglátogatunk egy jelenleg is működő katonai erődöt, lávabarlangban barlangászunk, elmegyünk a havonta megrendezett bolhapiacra, majd egy parkban csavargás után békésen ejtőzünk a Park Atlanticóban, mielőtt hazaindulnánk.

Várunk Titeket nagyon a következő posztban is, üdv: Dóri és Gyuri.
Csatlakoztál már a Motoros konyhája facebook csoporthoz? Pedig érdemes! Olyan fényképeket láthatsz, ami nincs fent a blogon. Csupán egyetlen LIKE a motoros konyhája oldalra, és máris részese lehetsz!

A posztokban szereplő képeket és videókat 4K UHD felbontású gépeken érdemes megnézni, mert úgy adják vissza az igazi élményt és a színeket! A videókat megtalálhatjátok a youtube-on (csupán a videó címére kell rákeresni, bár egyszerűbb, ha feliratkoztok a motoros konyhája csatornára).