Őszi napfény
2013. szeptember 04. írta: motoroskonyhaja

Őszi napfény

Kezdődik a vénasszonyok nyara. Kellemes, de már bágyadt napsugarak simogatják az ember bőrét, kirándulásra ösztönzően. Persze az iskola is elkezdődött, a gyerekeknek is jönnek a szürke hétköznapok. Mi is eshetne ilyenkor jobban, mint egy egyszerű, gyors és könnyű leves, amit hidegen és melegen is el lehet fogyasztani esténként. Dobjuk hát fel családunk hangulatát egy finomsággal, amit mindenki szeretni fog. Ez is egyfajta krémleves, de mellőzi a nehéz, tejszínes alapot, ellenben friss, gyümölcsös és könnyű.

o_06.JPG

Tejes őszibarack leves

Hozzávalók:
50 dkg + 4 db érett őszibarack
6 dl tej
1 tojássárgája
fél citrom leve
2-3 evőkanál cukor
1 kis darab fahéj (vagy őrölt fahéj)
néhány szegfűszeg
csipetnyi só

Elkészítése:
Most is egyszerű dolgunk lesz. Az őszibarackot meghámozzuk, kimagozzuk, és vékony szeletekre vágjuk. Beletesszük egy fazékba, majd hozzádobjuk a fahéjat és a szegfűszeget is. Én mindig teszek bele kevés long peppert (bengáli bors), de pár szem rózsaborssal is nagyot dobhatunk rajta. Ha egyik sincs otthon nem gond, a fentiek nélkül is nagyon finom levesünk lesz!

o_02.JPG

Felöntjük annyi vízzel amennyi éppen ellepi (kb. 4 dl), megszórjuk a cukor felével, meglocsoljuk a citromlével és a csipetnyi sóval. Nem lesz sós, de sokkal intenzívebb íze lesz, plusz így ki tudjuk egyenlíteni az ízeket is.

o_03.JPG

Felforraljuk, majd 3-4 percig főzzük. Közben a tojássárgáját a maradék cukorral habosra keverjük, a tejjel felengedjük, majd így is átkeverjük.

o_04.JPG

Az őszibarackhoz keverve éppen csak felforraljuk. Le is húzhatjuk a tűzről.

o_05.JPG

Most kiszedhetjük (ha akarjuk) a fahéjat és a szegfűszeget. Én mindig benne hagyom, minek trutyázzam össze a kezem? Akár így is hagyhatjuk, de kicsit össze is törhetjük a barackokat. Én mindig picit megmártom benne a botmixert, kicsit pépesebbé, krémesebbé téve a levest, de sosem turmixolom agyon.

Ha melegen ennénk már tálalhatjuk is, ha hidegen akkor várjuk meg, míg szoba hőmérsékletűre hűl, majd dugjuk be pár órára a hűtőbe. Felnőtt variáció: amikor a leves kihűlt locsoljunk bele 1 dl jó minőségű tojáslikőrt, majd keverjük át. MINDENBŐL MINDIG jó minőségűt vegyünk -ami nem azzal egyenlő, hogy márkás!!!!- mert szar alapanyagból sosem lesz normális kajánk!

Tálalásnál fejenként egy-egy őszibarackot szeleteljünk a tányérokba, nagyon fel fogja dobni.

o_01.JPG

Jó étvágyat!

A bejegyzés trackback címe:

https://motoroskonyhaja.blog.hu/api/trackback/id/tr935486944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

objekt678 2013.09.04. 22:03:05

Kedves Motoros Család!
Veletek szemben sokszor intimpistáskodtam már. Nekem a szakmám ( és az életem hobbija is ) a kaja, ezért nézegetem mindig a kajával foglalkozó bejegyzéseket. Magyar nyelven nagyon szűk a választék, konkrétan kettő, de inkább másfél van. A többit vagy nagyon ízérzék nélküli amatőrök, vagy Való Világba illő hülye szakácsok jegyzik.
Mondjuk a Budai, vagy a Kovács Lázár még tudtak valamit a főzésről (mindkettő Zsuppány László tanítványa volt az Alabárdos étteremben, a várban, ott még Zsolnayval terítettek, frakkban és glasszékesztyűben..)
Te tényleg egy őszseni vagy Culinaria földjén !
Ez a hosszú bors ötleted megint megindított bennem valamit !
Baráti piszkálódásként: Hogy a csudába lakhat a hetediken egy ilyen kvalitású ember?

objekt678 2013.09.04. 22:31:35

Kéretik a "hetediken"megjegyzésemet nem el, hanem megérteni ! Természetesen semmilyen bántó gondolat nincs mögötte !

motoroskonyhaja 2013.09.16. 20:04:50

Kedves object678! Nocsak, neked a szakmád a kaja? Irigyelhetlek érte? ;) Én egyszer szerettem volna beiratkozni egy OKJ-s szakács tanfolyamra, de az elméletnél megakadtunk. Kérdeztem: nem lehetne ezt kihagyni (persze kifizetném a díját), de engem a gyakorlati oldala érdekel. Azt válaszolták, hogy nem, mert nagyon fontos tantárgyak vannak a tematikában, és soroltak párat. Erre én azt válaszoltam, hogy ez mind szép, de ezekből nekem főiskolai szigorlataim vannak, nem váltják-e ki ezek a szigorlatok az elméletet. De továbbra is kötötték az ebet a karóhoz, hogy azért az nem ugyanaz...... (veszprémi felnőtt képzés). Azóta inkább a magam útját járom :)
Budait imádom, bár mostanában kevés időm van követni a pályáját. Lázár, mint magán- és szakember is bejön, de olyan műsorokba rakják be, ahol manapság inkább ripacskodik, mint a (valódi!!!) tudományát csillogtatja. Sajnálom is.
Mi volt a gond a hosszú borssal, mit indított be? :) Én imádom, és amúgy is szeretek kísérletezni a különböző fűszerekkel (holnap pl. rozmaringos kacsagulyást fogok készíteni kapros-parmezános kefir-gombócokkal, de erről senkinek egy szót se :)
A hetediken megjegyzést pedig nem el, hanem megértettem! És köszönöm! A válasz egyszerű: vidéki "fiatalember" mi a lótüdőt tud kezdeni manapság gasztronómia földjén akármilyen kvalitással? Élnem kell valamiből, ezért napközben dolgozok (teljesen más szegmensben), esténként pedig főzök egy jót magunknak, kikapcsolódásképp :) A poén az, hogy még egy helyi étterembe sem tudnék elhelyezkedni, hiszen nincs papírom arról, hogy valamennyire konyítok a főzéshez. Elárulom: volt pár próbálkozásom, de azt mondták mindenhol: ez egy komoly munka, és nem mindegy, hogy 3-4 emberre főzök, vagy 100-ra. Az már mellékes volt, hogy volt jó pár alkalom, amikor száz (vagy több) emberre kellett főznöm. Ráadásul nekem fordított temperamentumom van: nyomás alatt megnyugszom, ami nem is rossz tulajdonság egy szakácsnál :) A rendszerprogramozói alapok pedig megtanítottak a szervezésre-tervezésre is, 75 ember irányításával is elboldogultam évekig. De ez nem elég, papír kellett volna :)

Elnézést a késői válaszért, de -ahogy írtam is- eddig pihenni voltunk, lesz is belőle beszámoló.... :)

objekt678 2013.09.23. 21:40:57

Kedves motoros Család !
Nyálcsortgatónak végig olvastam a nekem új három kaját ( rápillantva arra, hogy 22 hónapos parmezánt használtok:)))
Kedves motoros ! Mi a szösznek neked " papír " arról, hogy láttál már lábost ? ( Vagy lábast: ezen is el lehet nyammogni..)

1. Nem volt olyan hely a világban, hol papírt kértek volna arról, hogy tudok-e főzni ! Az kb. két-három óra, de inkább perc alatt eldől !
2.Ha étteremben gondolkozol Magyarországon, akkor először, másodszor és harmadszor is le foglak erről beszélni !
3. Ha Neked mégis a papír a vágyad, hát segítek.
Ha van felsőfokú végzettséged, akkor ez nagyon egyszerűen és tisztességgel , legálisan megoldható!
Látom, olvasom és tapasztalom, ( nagy örömmel), hogy értesz hozzá.
Örömmel segítek.
A kajáid profi szinten is alig kifogásolhatók ( Veled szemben már inkább csak szőrözés lenne...)
Ha nem tudtalak elriasztani, akkor írd meg. Pénteken itthon leszek. Ha komolyan gondolod ( hát ketyeléknek nem igen tűntök, kedves motoros család !!!), hogy Neked diploma után szakács papír és gyakorlati oktatás kell, akkor szívesen segítek abban, hogy összeismerkedj az itthoni legjobb oktatókkal. ( Nincs sok jó, ettől ne ijedj meg ! Talán, ha egy-kettő olyan akad, ki valódi tudást ad át.)
3. Az OKJ-s papír annyit ér az életben, amennyiért azt előállították.
Őszhajú ember létemre még nem találkoztam emberrel, ki azt valaminek is beszámította volna.
Mi a szösznek Neked papír arról, hogy tudsz főzni ?

Ha a HACCP miatt, az vállalkozóként könnyen teljesíthető.

A hosszú borssal bajom nem volt.
Ha csak nem annyi, hogy vállalkozó kedvű és ízlésű embernek tartom magam, szakmai társaim is, de az a variáns még nem jutott eszembe.

Hát én álmos-fáradtan többet nem pötyögök. Enni értékes ételeket nagyon jó.
Sajnos kevesen vagyunk kik élvezni tudnak egy érett barack ízt.
Nagyon álmos vagyok, de erre Magyarországon üzletet szerintem ne alapozz !
A tudásod meg van hozzá, kereslet viszont nincs.

objekt678 2013.09.23. 21:45:28

Úristen ! Tegeződtem !
Elnézést, ez nem szokásom, csak bele bóbiskoltam a billentyűkbe.

motoroskonyhaja 2013.09.26. 19:02:18

@objekt678: Kedves object678!

Nem kell nekem papír, köszönöm, megvagyok nélküle :) Régebben azért szerettem volna egy ilyen tanfolyamot elvégezni, hogy a gyakorlatban jobban megismerhessem a bontási, szeletelési technikákat, és különböző bánásmódokat a késsel stb. stb. Ez olyan 8-10 éve lehetett. Azért is írtam, hogy azóta a magam útját járom. Van internet, vannak oktatófilmek stb. stb. Így autodidakta
módon sajátítottam el ezeket. Így köszönettel, de nem élnék az oktatókkal. Viszont -és ez tényleg így van- teljesen meghatódtam a felajánláson, köszönöm! Pedig "egy motoros kemény csávó, macsó és férfias"...
Volt egy elég hosszú munkanélküli időszakom (8 hónapig kerestem munkát jó pár éve), akkor kerestem fel több helyi éttermet is, no oda
kérték volna a papírt. Akkor pl. gondolkodtam külföldi (akár konyhai) munkában is, csak végre legyen munkám (angollal nincs gond).
Saját étteremben sosem gondolkodtam (iszonyat nagy befektetés, és -ahogy írtad is- itthon gyakorlatilag nincs rá piac. Viszont
a gasztronómia, mint olyan nagyon-nagyon érdekel. És nem csak a fine-dining (persze az is), de én pont azt szeretném elérni, hogy vegyék észre az emberek azt, hogy ki lehet törni a hétköznapok-hétvégék és ünnepek egyhangúságából (akár egy panelban is), lehet mást, lehet sokkal változatosabban, lehet bátrabban. Én is szeretem a hagyományos ételeket. De nekem már nincs szükségem a főzelékbe csirizt tenni, mert a zöldség ízét szeretném érezni. Imádom a bécsi szeletet. Eszek is. Évente egyszer. Mert millió más olyan étel van, amit vagy csak úgy kitalál az ember, vagy utazásai, olvasmányai során összeszed. És ha picit utána számol, akkor bizony a legtöbb esetben az átlagember számára különlegesnek ítélt ételek olcsóbbak, mint a hagyományosak. Ráadásul akkor nem szemetet (félkész, kész, mirelitte) eszik, hanem valódi ételt.
Rengeteg ötletem volt és van is. Írtam anno hazai gasztro tv-nek, és több helyre műsorötleteket, újságokba recepteket, történeteket, újításokat (sőt, könyvben is gondolkodtam. El is kezdtem. Aztán letettem róla. Ki a fene venne egy hót ismeretlen szerzőtől könyvet?). Egyik ötletemre sem volt vevő. Egyetlen porond maradt nekem arra, hogy annak a maréknyi embernek, aki az írásaimat olvassa a fülébe tudjam ültetni a bogarat az elképzeléseimről: a blog. Így kezdtem bloggerkedni, és a hétköznapokon, hétvégéken, túrákon, azaz mindenhol készített ételeimet (némi infó morzsával plusz csipetnyi hangulattal megfűszerezve) elhinteni. És akkor még nem mentem bele a részletekbe, mert ez nem az a fórum. Egy étlap megtervezése (akár a külalakra, akár az ételsorra gondolunk). Helyi termelők felkutatása, bemutatása. És nem csak a méz és lekvárkészítőkről van szó. Design. Ételdesign. Borok. Szolgáltatás. Marketing. Egy étterem pozicionálása, stb. Mindegyik izgalmas, érdekes, vonzó. De itthon (főleg itt, vidéken) nincs sem lehetőség sem igény ilyesmire. Van a fővárosban pár próbálkozás, de az sajnos nagyon szűk rétegnek szól. Jó lenne minél több olyan ember aki hisz abban, hogy lehet ezt máshogy is. De amíg egy átlag magyart megkérek, hogy soroljon fel nekem öt-tíz paprikafajtát vagy burgonyát és csak hümmög, hát addig van tennivaló. Én csak ezzel a "fegyverrel" rendelkezem (a blogommal), de ezt szeretném maximálisan kihasználni:)

Tegeződtél? És csak most vetted észre? Mert már többször előfordult ;)

objekt678 2013.09.27. 21:35:32

Kedves Motoros Család !
Megpróbáltam teljesíteni az ígéretemet, de leragadt a szemem.

Merlot 2015.07.28. 22:41:04

Kedves Motoros!
Rám 62 évig csak főztek. Előbb anyám, aztán a kollégium, majd a sereg,
A feleségem volt a legkitartóbb, ő 42 évig.
Aztán amikor nyugdíjba készülődtem, elhatároztam, hogy megtanulok önállóan főzni.
Falom és rajongok a blogokért, rengeteget tanulok belőlük.
Először természetesen a neten megjelent receptek alapján főztem, pontosan betartva a hozzávalók és az elkészítés leírásait, majd később elkezdtem improvizálni.
A legnagyobb dicséret a családtól az, hogy teljesen átengedték nekem a konyhát, és egy-egy étkezés közben a nagyon kritikus tinédzser "lyány", vagy a párom csak annyit mondanak: "Azt hiszem, megtartjuk a szakácsot".
Öregedő éveim legszebb elismerései ezek a szavak.
Vallom, hogy profi csak az lehet, aki képzett, alapos gyakorlati ismeretek, és megfelelő kreativitás birtokában főz.
De nem lehet mindenki Kovács Lázár vagy Gordon Ramsay.
A hétköznapok gourmandjainak a hétköznapi szakácsok főznek.
A legszebb harmónia az, ha az étel készítője és annak elfogyasztói egyszerre érzik: Ez nagyon finomra sikerült!

Beköszöntött az őszibarack szezon. Most éppen az őszibarack levesed "elkövetését" tervezem.

Neked papír nélküli, ízes sikereket kívánok!

motoroskonyhaja 2015.07.30. 11:56:14

@Merlot: Kedves Merlot! Köszönöm a hozzászólásod (ami nekem nagyon kedves volt) különösen a "hétköznapok gourmandjainak a hétköznapi szakácsok főznek" sort. Ez nagyon, de nagyon igaz és nagyon tetszik! Hiszen pont ez a lényeg: a család, ahol meg tudjuk köszönni ezzel az egyszerű gesztussal (a főzéssel, ergo gondoskkodással) a társunknak, hogy boldogok lehetünk vele együtt... Remélem az "elkövetés" sikeres volt... ;)
süti beállítások módosítása