Paella! Az igazi spanyol virtus. Finom, laktató és mégis a nyarat, a frissességet, az üdeséget idézi. Sokan ódzkodnak tőle, mondván ezt nehezen lehet elkészíteni. Hát egy nagy túrót nehéz! Rengeteg féle verziója létezik, nekem a húsos, tenger gyümölcseiben gazdag a kedvencem. mutatom is:
Paella marinara nyúllal
Hozzávalók:
40 dkg nyúlhús
40 dkg héjas kagyló (fagyasztva kapható a SPAR-ban)
20 dkg tenger gyümölcsei
20 dkg zöldborsó
20 dkg nyers (azaz nem megfőzött) rizs
1 dl száraz fehérbor
1 citrom
2 fej lilahagyma
4 gerezd fokhagyma
2-3 babérlevél
6-8 szem kapribobyó
1 l húsleves
petrezselyem
só
bors
Elkészítése:
Itt szoktak megakadni a versenyzők, pedig nem kell. Eredetileg ugyanis ez az étel egy gyönyörű öntöttvas serpenyőben készül, ami itthon is kapható, de a mi tűzhelyeink sajnos kicsik egy ekkora edény kezelésére. No problemo! Én- a magas hőhatás kedvéért egy magasabb falú serpenyővel szoktam kezdeni. Felforrósítom, kicsi zsiradékot teszek bele (olajat, bár füstölt szalonnabőrkével még jobb hatást tudunk elérni). Amíg melegszik bekapcsolom a sütőt 200 celsiusra. A serpenyő már forró, így ebbe teszem a darabolt nyulat. Fehéredésig pirítom, majd rádobom a félfőre szelt lila hagymát és a zúzott fokhagymát.
Pár percig együtt pirítom a kellékeket, majd félreteszem a serpenyőt. Előveszek egy nagyobb -és magas falú sütőtálat (lehetőleg fém legyen). Belezuttyantom a hagymás nyulat. Rászórom a rizst, a zöldborsót, a tenger gyümölcseit és a kagylókat. Kicsit elkeverem. Jöhet hozzá a babérlevél és a kapribogyó. Az egészet pedig felöntöm a húslevessel, majd meglocsolom a borral. Jó, mi? ;)
Bedugom a sütőbe, és addig sütöm (fedő nélkül!!!!), míg a rizs majdnem teljesen megdagad (bazi egyszerű: időnként be kell kukkantani az ablakon a sütőbe). Addig viszont el tudok időzni a fehérbor kortyolgatásában, ízének, zamatának élvezetében. Milyen könnyed. Milyen üde. Mi ez benne? Vanília illat? Nem, inkább bodza. Vagy nem is... Megkóstolom újra. Mégiscsak vanília. Finom. Élvezet nézni, ahogy gyöngyözik a pohár a hűs bort körbe ölelve. Na de mit is beszélek, a rizs kezd megdagadni! Cuccot kiveszem a sütőből. Megkóstolom a levet. Ha kell sózom. Borsozni viszont mindenképpen kell, így rá is őrlök egy keveset. Ráteszem a vékony szeletekre vágott citromot, megszórom az aprított petrezselyemmel.
Mehet vissza a sütőbe. Addig sütöm, míg a rizs teljesen megdagad, és a levet magába szívja. Azonnal, forrón tálalom, és élvezettel kanalazom ezt a mediterrán finomságot a maradék fehérbor társaságában. Ugye, hogy nem is volt nehéz? Ki kell próbálni, és menni fog! ha nincs nyúl elő a csirkével. Ha nincs héjas kagyló mehet bele a sima tenger gyümölcsei. Nincs akadály, csak az ízek és az élmény ;)
Jó étvágyat!
Legközelebb egy fűszeres lapockát gombás májraguval, vagy egy igazi vadas nyulat szeretnétek knédlivel? Lehet kívánni ;)