Motoros konyhája

2012\08\29

VFR, Orfű, Barátok

Három szó, de mindent el tud mondani. Ha még azt is hozzátenném, hogy hétvége, kemping, bogrács, strandolás, akkor teljesen egyértelmű lenne. Hétvégén került ugyanis sor a IV. VFR Klub- és márkatalálkozóra Orfűn, egy festői környezetbe helyezett kempingben. Rég nem találkoztunk a csapat nagy részével, így örömmel készültünk az eseményre: Rizsrakéta és Kék villám is le lett alaposan csutakolva, polírozva, felkészítve. Azaz csak majdnem, de erről majd később.


Egy VFR az VFR, ezért ChiliRevi még egy csillámtetkót is készített magának a moci logójával...

vfr_fel_01.JPG

Péntek délelőtt ChiliRevivel felmálháztuk a motorokat, majd nyakunkba vettük az országot. Gyönyörű napos idő volt, 38 fok, közepes forgalom, nem is lehetett volna jobbat kívánni. Talán a hőmérsékletből engedhettek volna kicsit az égiek:) Előre eltervezett helyeken álltunk meg, egy kivételével. Dombóváron ChiliRevinek beszart az akksija, így sovány malac vágtában kellett keresni egy motor akksikkal is foglalkozó boltot, ami nem volt egyszerű egy ismeretlen városban. A lényeg, hogy lett új akksi, így másfél óra csúszással, de megérkeztünk a kempingbe.

meg_01.JPG

sator01.JPG

A hétvége nagyszerűen telt, jó beszélgetésekkel, rengeteg nevetéssel és vidámsággal, játékos tesztekkel, környékbeli gurulással, strandolással és természetesen sok-sok főzéssel. Nagyszerű volt látni egyszerre a hasonló típusú motorokat, hát még hallani, mikor mindegyik be lett indítva, és együtt duruzsoltak a V4-es gépek!

vfr_orfu.jpg

A Chef Úr nagyszerűen felkészült és tette a dolgát, mindenkit elkápráztatva. Lám csak lám, rajtam kívül is akad motoros férfi, aki szereti forgatni a fakanalat:) Igaz, hogy diétázom, és ennek köszönhetően eddig röpke 10 kilótól szabadultam meg, de így sem lehetett (tegyük hozzá: nem is akartam ezen a hétvégén) ellenállni a fenséges bográcsos ételeknek. Minden ételt bográcsban prezentált a Chef, még a reggelit is abban zsongította nekünk :) Illetve egyetlen étel nem készült bográcsban, a desszert, ezt ChiliRevi készítette.

A három nap hamar elröppent, így vasárnap dél után felpakoltuk a motorokat, felvettük a védőfelszerelést, és elindultunk hazafelé. A kép indulás előtt, még a kempingben készült, teljes menetfelszereléssel. (talán ismerős: "csizmámon vastag a por")

hazaindul.JPG

Haza szerencsésen meg is érkeztünk. A találkozóról többet nem írok, mert ami ott történt, az a motorosok között marad :)))) Hazaérvén az eső pont akkor kezdett szakadni, mikor beálltunk a garázsba.

Jók ezek a baráti egüttlétek, kicsit kiszakadni a hétköznapokból, új élményekkel gazdagodni. Mivel a Chef titkos receptjét nem tudom, ezért saját bográcsos ételeim elkészítését (és képeit) osztom meg.

Tüzes tökös kakasragu

Hozzávalók:
1 kakas
30 dkg kakashere
2 evőknál zsír
20 dkg szalonna
3 nagy fej apróra vágott hagyma
5 dl száraz vörösbor
3 db babérlevél
5 dkg egész bors
fél marok borókabogyó
1 ágacska rozmaring
1 teáskanál őrölt kömény
5-6 gerezd fokhagyma
1 csomó zellerlevél
fűszerpaprika ízlés szerint
1 nagy sárga húsú paprika
1 paradicsom
kevés gulyáskrém


Elkészítése:
A bográcsba zsírt teszünk, ezen olvasztjuk és pirítjuk kissé a szalonnát, amire a hagyma kerül. Amikor a hagyma már üveges, csorgatunk bele 3 dl vörösbort és pár percig együtt pároljuk. Ekkor beletesszük szép sorban a kakas összes alkatrészét és felöntjük annyi vízzel, hogy a húsokat éppen ellepje. Fűszerezzük: babérlevél, bors, borókabogyó (félbevágva), rozmaring, kömény, fokhagyma (félbevágva), zellerlevél (apróra vágva, de lehet simán is beletenni fűszercsokorként, így egyszerűbben eltávolítható). Mikor forrni kezd rátesszük a fűszerpaprikát és közepes tűzön 1,5 órán át főzzük, időnként keverjük. Ekkor hozzátesszük a négyrét vágott paradicsomot, a hosszában félbevágott paprikát, gulyáskrémet és a maradék vörösbort. 20 perc elteltével kóstoljuk sózni is ekkor sózzuk, majd újabb 15 perc múlva hozzádobjuk a kakasherét. Ennek (forrás után) már csak 10 perc kell és kész. Szalonnás galuskával tálaljuk.

Tipp: erdei gombával még gazdagabb az íze

Ja, és hogy miért nem pörköltnek hívom? Mert nem az:) A következő recept viszont tényleg az lesz....

kakas_01.jpg

Fűszeres csirkepörkölt

Hozzávalók:
2 egész csirke
15 dkg füstölt kenyérszalonna
60 dkg krumpli
1 csomag sültcsirke fűszersó
2 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
1 zöldpaprika
3-4 db babérlevél
2 teáskanál koriander
1 teáskanál lestyán
1 mokkáskanál őrölt kömény
fűszerpaprika, bors, só

Elkészítése:
A csirkéket feldaraboljuk, sózzuk, borsozzuk. A vöröshagymát félfőre, a krumplit és a szalonnát kockákra vágjuk. A bográcsba tesszük a szalonnát, kiolvadt zsírjába hintsük a hagymát. Amikor a hagyma megpirult megszórjuk fűszerpaprikával, majd beletesszük a csirkedarabokat. Alaposan átforgatjuk, kicsit megpirítjuk. Vigyázzunk, nehogy a paprika odakapjon! Pirítás után (kb. 10 perc múlva) öntsük fel a csirkét annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Tegyük hozzá a fűszereket (sültcsirke fűszersó, babérlevél, koriander, lestyán, őrölt kömény), szórjuk a tetejére a vágott fokhagymát, paprikát, paradicsomot. Erősebb tűzön főzzük kb. 35-40 percig, ha kell tegyünk még rá paprikát. Sót ne! Adjuk hozzá a krumplit és a krumpli puhulásáig főzzük. Amikor a krumpli már majdnem puha kóstoljuk meg, ha kell, akkor most sózzuk. Sózás után 5 percig rotyogtassuk, majd vegyük le a tűzről és tálaljuk.

csirke_01.jpg

Pár hét múlva Tőserdőn fogjuk újra együtt jól érezni magunkat, egy bográcsos vaddisznópörkölt köré összegyűlve. Lehet, hogy arról is írni fogok, de előbb jöjjenek újra az eddig nem közölt, de már elkészített japán receptek :)

csirke kirándulás kakas pörkölt krumpli vörösbor koriander kemping rozmaring motorozás bogrács szalonna sátorozás borókabogyó lestyán

2012\08\20

Augusztus 20 - a sátoralapítás ünnepe

Végre megvettük az új sátrunkat! És ha már megvettük mikor is van jobb alkalom felavatni, mint egy esedékes hosszú hétvége?! Persze ez így nem igaz, mert én szombaton is dolgoztam, de sebaj. Úgysem szeretjük ezeket az ünnepeket, mert az összes médiából a melldöngető politikusok fröcsögnek ezerrel, hogy ők aztán milyen fasza gyerekek. Hát csak döngessék a mellüket, veregessék meg egymás vállát, mi inkább pihenésre, békére, nyugalomra vágyunk, távol a tömegektől, távol a különböző rendezvényektől, megbújva az erdő mélyén. Ahol végre méltó képpen megünnepelhetjük az új sátor ünnepét. Az új sátorét, amit JYSK barátunknál vettünk. Ilyenkor tud az ember fia örülni a korán kezdődő szezon-leárazásoknak, hiszen a régi sátrunk tartószerkezete pár hete adta meg magát. As sátor megvéve, most fel is állítjuk. Hangulatos kis erdei helyet kerestünk, hátul kicsi tóval, bográcshellyel, naná, hogy megint a városunk melletti erdőben. 10 perc az út, de egy másik világba csöppenünk.

A sátrat nem volt nehéz összerakni, az előzőhöz képest egy csomó jobb megoldással rendelkezik, talán nem véletlenül lett a cég Európa legnagyobb sátor- és hálózsák gyártója.

Így mutat oldalról, talán a kis tavat is észre lehet venni mögötte:)

sator01.jpg

Így néz ki elölről, felnyitott bejárattal

sator02.jpg

És ilyen a belső tér kívülről. Mivel ketten használjuk (jó-jó Szutyival egütt hárman), így bőséges térkinálattal rendelkezik. Lehet látni a két matracot és a rájuk rakott hálózsákokat a sátor két oldalán, középen pedig Szutyi kis fészkét

sator03.jpg


Az ünnepi alkalomhoz ünnepi menü is dukál, így már előző nap megtettem a megfelelő lépéseket. Amit kellett pácoltam, amit kellett befűszereztem, és elkészítettem a salátát is, hogy jól össze tudjon érni az íze.

Ahogy a sátor állt nekiálltunk a tűznek. A szokásos jó öreg orosz mobil grillsütőt összeraktuk, belement a faszén, majd meglocsoltuk a grillgyújtóval, aztán meggyújtottuk. Amnikor a parázs már megfelelő volt szépen sorban felkerült a rácsra a három fogásos ünnepi vacsora.


Zöldfűszerekkel töltött makréla grillen

Hozzávalók:
1 szép friss makréla
1 ágacska rozmaring
1 kisebb csokor petrezselyem
1 kisebb csokor kakukkfű
fokhagyma

bors
1 evőkanál olivaolaj


Elkészítése:

A makrélát megpucoljuk, kibelezzük, lemossuk, letörölgetjük. Mindkét oldalán 2-3 centinként gerincig bevágjuk. Alaposan sózzuk-borsozzuk, figyeljünk rá, hogy a vágatokat se hagyjuk ki. A zöldfűszereket és a fokhagymát aprítsuk fel, majd tömjük tele a hasát és a vágatokat. Egy alufóliát duplára hajtunk, megkenjük az olivaolajjal, erre
fektetjük a halacskát.

mak01.jpg

Jó alaposan becsavarjuk és már készen is vagyunk. A húsokat általában nem szabad sózni a halak azonban kivátelek! Ezt a csomagocskát fektessük a forró grillrácsra, és oldalanként 5-5 percig grillezzük.

mak02.jpg

Kibontjuk, és (tudom, hogy sok embernek para a szálka) egyszerűen leszedjük a húst a gerinc mellől, így nem marad a húsban-on szálka. Ezt egyébként simán otthon is el lehet készíteni sütőben, csak a füstös íz fog barimora hiányozni :)

mak03.jpg


A hal annyira jól sikerült, hogy előételként azonnal be is faltuk. Amíg ChiliRevi a makrélát bontotta ki a fóliából én már tettem is a grillrácsra a következő fogást:


Mustárban pácolt rostélyos grillen, paradicsomsalátával és hamuban sült burgonyával

Hozzávalók:
2 szelet marharostélyos csontjával együtt (úgy 80 dkg volt a kettő:))))
3 evőkanál jóféle mustár (kinek-kinek a saját kedvence, én három félét kevertem össze hozzá)
3 evőkanál olivaolaj
1 gerezd fokhagyma
bors

A rostélyosokat letörölgetjük, és megcsodáljuk, hogy nyersen is micsoda istenien puhák.

ros01.jpg

A mustárt (mustárokat) összekeverjük az olivaolajjal, a borssal és a zúzott fokhagymával, majd megkenjük a szeletek minden részét. Egymásra fektetjük őket, majd letakarva egy éjszakára hűtőbe tesszük. A forró grill mellett kibontjuk, leitatjuk róluk a pácot, majd a rácsra helyezve oldalanként 5-5 percig sütjük. Nem szabad tovább, mert akkor cipőtalpat kapunk. Amikor elkészült szedjük le a rácsról és tekerjük kb. 10 percre alufóliába, így pihentessük, aztán neki is lehet esni :) Csak kibontás után sózzuk! Minőségi sörrel is kínálhatjuk, de mi inkább egy testes Pinotage-t ittunk hozzá.

ros02.jpg

Ha van módunk rá vigyünk magunkkal spriccelőt, de ne vízzel töltsük meg, hanem finom sörrel. Sütés közben spriccelgessük a húsokat vele. A két húsból csak egy fogyott el (nagyok is voltak, és utánuk még jött egy fogás, úgyhogy a végső kép már itthon készült - és így legalább levolt a "gond" a mai ebédről is:)

ros03.jpg

A burgonya egyszerű: megmossuk, betekerjük alufóliába, de ne túl szorosan, hogy az apró hamu a fólia alá kukkanthasson, majd a parázsba dobjuk. 10 perc alatt elkészül. A saláta pedig normáls parisali volt: paradicsom, sok fohagyma zúzva, vöröshagyma, leöntve ecetes-sós-borsos-cukros vízzel, azaz normál saláta-alappal. Egy nap alatt tökélyre érik a hűtőben ez is.

Már azt hihetnénk, hogy innen nincs tovább, és hogy nem fér senki hasába semmi más, de nem így van. Az ünnep az ünnep, és a három fogásból az utolsó még visszavolt.


Rozmaringos bárányborda grillezve, fűszeres ceruzabab-kazallal

Hozzávalók:
4 db bárányborda
1 ágacska rozmaring
1 gerezd fokhagyma
bors
50 dkg ceruzabab


Elkészítése:

A rozmaring leveleit lehúzzuk az ágáról, majd felaprítjuk (nem kell nagyon finomra). A zúzott fokhagymával és a borssal összekeverjük, majd dörzsöljük bele a húsba.

bar01.jpg

Egy éjszakára ők is mehetnek a hűtőbe. A grillezéshez semmi további előkészület nem kell, a forró rácsra téve oldalanként 1-1 percig sütjük.

bar02.jpg

bar03.jpg

A baromi hosszú sütési idő lejárta után már ehetjük is! Így néz ki tábori körülmények között krumplival (lehet látni, hogy még finoman porhanyós, véres):

bar04.jpg

és így már itthon, a gőzölt-fűszeres ceruzabab-kazallal:

bar05.jpg


Finom rozé nagyon meg tudja dobni az amúgy is parádés eredényt!

A finom vacsora után kis esti tánc volt a menü az erdőben, majd éjszaka az illatokra összegyűlő vaddisznócsorda hangjára ébredtünk. Szerencsére mindig elpakoljuk egy jó nagy kukazsákba az összes szemetet, csontokat és minden mást, amit a csomagtartóba teszünk lefekvés előtt, így nem ér minket meglepetés :) Érdekes, hogy mindketten felébredtünk a csörtetésre, kivéve Szutyit, aki háton fekve, négy lábát az ég felé nyújtva húzta békésen a lóbőrt....

kirándulás bárány hal mustár fokhagyma marhahús grill kakukkfű rozmaring sátorozás olivaolaj petrezselyem ceruzabab

2012\08\14

Együnk lecsóóóót!

Ahogy Jani Gogolák mondta volt a Bérgyilkos a szomszédom c. film második részében, EGYÜNK LECSÓÓÓÓT! És tényleg: együnk lecsót, ha már egyszer szezonja van, nem utolsó sorban pedig nagyszerű, finom, egészséges, és rengeteg variációja létezik!

Persze mindenkinek megvan a maga tuti saját receptje, de hátha vannak olyan típusok, amit nem ismer mindenki, esetleg nem próbálta, vagy egyszerűen csak nem jutott eszébe. Ilyenkor nyár derekán mindenki kívánja a frisset, a finomat, a tűzön készült ételeket (mondjuk én a legnagyobb hóban is kívánom, de ez egy másik dolog:)

Nincs is jobb annál, amikor az ember hétvégén -egy jó forró napon- nekiáll, és elkészít egy igazi, gazdagon megpakolt és finom füstös tűzön főtt lecsót! Hozzá pedig -apám kedvence- a hosszúlépés dukál (hozzá??? már előtte is -a felkészülés jegyében- le lehet gurítani egyet). Most több olyan lecsó készítési módot írok le, amiket én alkalmazok, szeretek, hátha akad olyan elvetemült, aki ki szeretné próbálni, nota bene megkóstolni! Sokak számára persze "eretnekségnek" fog tűnni pár fortély és alapanyag, de hát ők inkább vessenek magukra (vagy kóstolják meg!!!:))))

Az alábbi lecsókban nincs "töltelék", nincs rizs, nincs krumpli és semmi más felesleges dolog. Szerintem mindenki megtalálja benne a kedvére valót (ha nem így van, azt úgy is jelzitek:)


Friss lecsó padlizsánnal, gazdagon

Hozzávalók:
1 kg lecsópaprika
30 dkg paradicsom
1 szép padlizsán (kb. 15 dkg)
10 dkg szalonnabőrke (nem főtt, csak FÜSTÖLT !!!)
10 dkg házi kolbász
2 pár virsli
1 nagy fej vöröshagyma
1 dl száraz kékfrankos
2-3 szál újhagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 teáskanál fűszerpaprika
1 teáskanál egész kömény


Elkészítése:

A padlizsánt kockákra vágjuk, és alaposan besózzuk. Így hagyjuk 30 percen keresztül állni. Addig kibontjuk a száraz kékfrankost. Az első pohár üde bort higítsuk hosszúlépéssé. Élvezete után a szalonnabőrkét kisebb darabokra vágjuk, majd kevés olajon kiolvasztjuk a zsírját. Hozzádobjuk a félfőre vágott hagymát, az egész köményt, és addig sütjük, míg a hagyma üvegesedni nem kezd. Ekkor beleszórjuk a zúzott fokhagymát, egyszer-kétszer átkeverjük, majd rádobjuk az aprított paradicsomot és a fűszerpaprikával színesítjük. Jó öt percig rotyogtatjuk, hadd pépesedjen az a paradicsom! Közben kinyomkodjuk (csak úgy marokkal) a padlizsán keserű levét, majd le is mossuk, hogy a maradék só is eltűnjön. Az egész lemosott finomságot a paradicsomhoz adjuk, alaposan átkeverjük, és további egy pohár hosszúlépés idejéig kavargatjuk (azaz max. 5 percig). Most tesszük a raguhoz a karikázott paprikát, alaposan átkeverjük, és öt percig kicsit alacsonyabb hőn főzzük az ételt. Az idő letelte után beletesszük a karikázott kolbászt és virslit, megvárjuk míg felforr, aztán hozzáöntjük a deci bort is. Magasabbra állítjuk a hőt, és még egy pohár hosszúlépésnyi idő (azaz további 5 perc) rotyogás után le is húzzuk a tűzről, a lecsónk elkészült! Tálaláskor karikázott újhagymával szórjuk meg.

Nincs benne se rizs, se tojás, mégis kerek, telt, karakteres, de legfőképpen FRISS ízeket kapunk. Mindenképpen érdemes kipróbálni! Tudom, hogy levesesebb, mint az átlag rizses-tojásos változatok, de ízvilágban, tartalomban sokkal gazdagabb. Mindenképpen foszlós kenyérrel, és plusz egy üveg száraz kékfrankossal tálaljuk, és ne felejtsünk el csípős paprikát kínálni mellé (a hosszúlépésen kívül, persze)!

le01.jpg

Répás-tempranillós lecsó camambert sajttal, barna kenyeres pirítóson tálalva

Hozzávalók:

1 kg lecsópaprika
30 dkg paradicsom
1 szép sárgarépa (kb. 20 dkg)
1 nagy fej vöröshagyma
1 dl tempranillo
2-3 db jalapeno
20 dkg camambert
1 teáskanál egész kömény
1 evőkanál olaj
4 szelet barna kenyér

Elkészítése
Az olajat egy nagyobb lábosban felforrósítjuk, és az apróra vágott sárgarépát (persze azért pucoljuk meg előtte:) plusz a félfőre vágott hagymát beledobjuk.Mikor a hagyma üvegesedni kezd hozzátesszük a köményt (az egész kömény zsiradékban adja ki a teljes íz- és illatanyagát!!!). Isteni illatok fogják csiklandozni az orrunkat! Nosza, gyorsan bontsuk is meg ezt a finom spanyol bort, és rögtön kortyoljunk egyet belőle, nehogy túl érzékenyekké váljunk a fenti illatokra! Pár perc kavargatás után tegyük a lábosba a karikára vágott paprikát, majd pici pirítás után öntsük fel 2 dl vízzel (igen-igen: vízzel, mindenki jól olvasta....).

Amikor a vizes cucc fölforrt (főfó, ahogy a feleségemnek szoktam mondani :) öntsünk bele 1 dl tempranillót (ne többet, mert azt már sajnálja az ember) és tegyük bele a paradicsomot.

le0202.jpg

Amikor a kondér megint rotyogni kezd a karikázott jalapenoval és a falatnyira darabolt camambert sajttal tegyük gazdagabbá a lecsót.

le0203.jpg

Ekkor kell a barna kenyeret (én imádom hozzá a Warburton's teljes kiőrlésű barna kenyerét) megpirítani. Ahogy elkészül a pirítós egyszerűen tegyük egy mélyebb tálba, és merjük rá az elkészült -és a camambert miatt ragacsossá-nyúlóssá vált- lecsót.

le0205.jpg

Baromira ronda, de eszméletlenül finom, pikáns ízkavalkádot kapunk. Ha nagyon vagizni szeretnénk egy jó löket (azaz minimum egy evőkanál) shamarral (római kömény arabul) gazdagíthatjuk.

"Szűz" lecsó cukkínivel

Hozzávalók:

1 kg lecsópaprika
30 dkg paradicsom + 1 db
1 teáskanál egész őrölt kömény
1 nagy fej vöröshagyma
1 db cukkíni (kb. 30 dkg)
1 evőkanál fűszerpaprika (Bogyiszlai, nem valami kókler!!!!)
bors

1 evőkanál olaj


Elkészítése:

Az olajat felhevítjük egy lábosban. Bele szórjuk a félfőre vágott hagymát és az őrölt köményt.

l0301.jpg

Keverjük picit, amíg a hagyma üvegessé nem válik. Ekkor tesszük hozzá a szeletelt paradicsomot.

l0302.jpg

2-3 percig kavargatjuk, majd belezúdítjuk a cukkínit is. A cukkínivel finoman bánunk, legalább 5 percig rotyogtatjuk.

l0303.jpg

Ha kell teszünk bele 1-2 dl vizet is. Hozzátesszük a karikázott (és előtte kicsumázott) paprikát. Sőt: megszórjuk a fűszerpeprikával, majd rögtön borsozzuk is.

l0304.jpg

Kb. 10 perc rotyogtatás után tesszük bele a titkos fegyvert: a karikázott plusz 1 db paradicsomot. Kóstoljuk, ha kell sózzuk.

l0305.jpg

Még további 10 perc, és a lecsónk elkészült! Jó erős TRS chilivel fűszerezve, vagy saját termesztésű jalapenót belevágva esszük friss, foszlós puha kenyérrel és egy nagyon finom (és friss) rozéval!

l0306.jpg

A fenti receptekből lehet látni, hogy a lecsó készítése -szinte- végtelen variációkat szül. A közös bennük a paprika-paradicsom házasság, plusz a hosszúlépés és a fehér, puha, lágy kenyér. Nem feltétlenül kell hozzá rizs, krumpli, miegymás. Sőt: én -a tradíciókkal ellentétben- nem a paprikát fonnyasztom meg előre, hanem legtöbbször a paradicsommal operálok. Sőőőt: kövezzetek meg, de nem vagyok hajlandó lebőrözni a paradicsomot sem! Ahogy a sasmadár mondta anno egy viccben: azért kell héját enni, mert a héjában van a vitamin:))))) 

Lehet eldönteni, hogy ez jó vagy sem, de én így készítem a lecsóimat, és így is ízlenek nekem. Ha tudtok , csináljatok jobbat, változatosabbat, én mindenre nyitott vagyok, mutassátok be nekem! ;)

Jó étvágyat mindenkinek!

kenyér paradicsom paprika sajt fokhagyma padlizsán vörösbor római kömény kolbász chili szalonna sárgarépa lecsó cukkíni virsli fűszerpaprika

2012\08\12

London –az Olimpián kívül is „ehető” város 1.

avagy: London gastro fanatic 1.

„Óh, mikor róhatom már a csodás London utcáit”
Drakula.

E morbid idézet nem véletlen, hiszen a világon milliók vannak, akik vagy készülnek, vagy újra indulnak felfedezni Londont, a világ egyik turisztikai központját. Azt a helyet, amelyet méltán nevezhetünk a népek olvasztótégelyének, egy olyan közösségnek, ahol nációtól függetlenül jól megférnek az emberek egymással, egymás mellett. És aki már eljutott ebbe a gyönyörű városba, az enni is szeretne: helyit, finomat, háziasat.

A hazai turista általában Lutonban száll le, a fapados járaton pedig nincs étkezés. Ahogy az Airport Shuttle Crickle Wood felé száguld, már éhes az utazó gyomra. A belvárosba eljutni a helyi metró Jubilee vonalán lehet, az átszállásra várva hastájékon már igencsak harapós hangulat uralkodik. Ezen a környéken azonban arabok laknak, és mit is ehet itt valaki, aki Londont kívánja felfedezni? Az ember mindenféle különlegességre gondol, talán az ezeregy éjszaka meséiből, de csalódnia kell – a szó kellemes értelmében. Ezen a környéken alapvetően kétféle étek közül választhatunk: vagy a világon mindenütt megszokott gyorséttermek, vagy a helyi kifőzdék kínálatából csillapíthatjuk éhségünk. A gyorséttermek előnye, hogy a világ nagy részén ugyanazt a kínálatot, színvonalat találjuk. Amíg viszont itthon ezen intézmények látogatása menő –és drága- dolognak számít, addig a világ tőlünk fejlettebb részén az idősebbek, diákok, olcsóbb ételek iránt fogékony közönség látogatja ezeket a helyeket.

meki01.JPG

Tudni kell, hogy a gyorséttermek árszínvonala a világon egyforma. A különbség az adott országok átlagbérében keresendő… A helyi kifőzdék látszólag csábítóbb alternatívák, de betérve az utazó csak ámul: Ali baba étkei helyett Fish & Chipset, Marharaguval töltött Yorkshire puddingot gravy mártással, azaz hagyományos brit ételeket talál. Ezek a helyek vonzó alternatívái az arab kultúra és az angol konyha találkozásának: nemcsak hatalmas és ízletes adagok kerülnek az asztalra (nézzük csak meg a betekert kés-villa méretét az adaghoz...), de áraik is a gyorséttermek alatt vannak.

fish&chips yorkshire pudding.jpg

Ha éppen hétvégén érkezünk a városba kihagyhatatlan a híres Portobello road-on végigkígyózó zöldség- virág- és használtcikk piac.

port01.JPG

Maga a környék is nagyszerű hangulatú, ám az utcai árusok kavalkádja között zenészekkel, pantomimesekkel és vidám társaságokkal találkozhatunk. Az árusok saját termelésű vagy készítésű portékájukat árulják, legyenek azok péksütemények,

Port02.JPG töltött lepények, kenyerek,

Port03.jpg

 házi túró, sajtok, levendula, vagy saját pácolású olajbogyó.

port04.JPG

A nagy kavalkád közepette érdemes betérni egy-egy hangulatos angol pubba, a jazz-standok melletti kiskocsmákba, vagy az itt nagy népszerűségnek örvendő, az utcafrontról nyíló apró családi kávézók egyikébe. A világ egyik legismertebb fűszerboltja „véletlenül” éppen a környéken található, az a hír járja, hogy az a fűszer, vagy fűszerkeverék, ami ott nem kapható, az nem is létezik. Ha bárki is utánajár tapasztalhatja: a venezuelai házi fűszerkeverékektől az orosz hmeli-szunelin át egészen a kisebb afrikai országok kedvencei mind-mind megtalálhatók a boltocskában.

Port05.JPG És ha már piac: a városban járva minden turista végig sétál az Oxford streeten, egészen a Hyde parkig, ezek találkozásánál mindenképpen érdemes meglátogatni a Food Hall-t, ami egyesíti az exkluzív halpiacot és a futószalagos sushibárokat, a steakhouse pedig békésen megfér a pizzériák, és a már-már „angolnak” számító indiai éttermek mellett.

bar01.jpg

Ami viszont már igazán piac a szó legszebb értelmében az a Temze másik oldalán található, csak át kell sétálnunk a London bridge-n. Pár lépés, miközben a Tower bridge, a vízen pihenő és látogatható Belfast csatahajó, vagy a Tower látványában gyönyörködünk, és máris a Southwark katedrális lábánál találjuk magunkat. A katedrális tövében pedig felfedezhetjük London legrégebbi (működő) élelmiszerpiacát, ami 1756-ban nyitotta meg kapuit. Az itthon is megszokott, csábító pecsenyeillat a belépő, csak Londonban a lacikonyhák nem a nálunk megszokott hurka-kolbász alapon kínálják ízletes étkeiket. Kolbász és hurka természetesen ott is megtalálható, csak ott nem zsírban/olajban sütik, hanem faszénen grillezve kínálják.

bor01.JPG

Csakúgy, mint a nagy népszerűségnek örvendő házi hamburgereket. A legnépszerűbbekért –lemértük – 20 percig is sorba kell állni. De nem érdemes rögtön itt leragadnunk, először sétáljuk végig a piacot, keressünk valami finom, helyi előételt.

bor02.JPG 
A piac túloldalán, virágárusok gyűrűjében található egy családi vállalkozás standja, ők többféle csoda friss osztrigát árulnak, mindenképpen kóstoljuk meg valamilyen módon elkészítve.

Most már jöhet a sorban állás, mondjuk Zingynél, és az áhított hamburgert harapva a katedrálisban, vagy a piaci forgatagban gyönyörködhetünk. Egy ilyen kiadós étel után jólesik egy-egy falatka sajt a házi termelőktől, akik gyönyörű, érlelt sajtjaik mellett szívesen elmesélik azok készítését, természetesen mindenhol akad minimum egy titkos mozzanat, vagy hozzávaló, egy bocsánatkérő mosoly: ezt sajnos nem oszthatják meg velünk.

 Zin01.JPG

Ebéd után mindenképpen egy alapos séta dukál, megnézhetjük a Christmas Shop, az egész évben nyitva tartó karácsonyi bolt kínálatát, táncolhatunk a Navigator szobra mellett a Temze partján a világ minden tájáról összegyűlt turistákkal,

nav01.JPG

vagy megcsodálhatjuk a Tower bridge piazzán kezdődő régi vaj és fűszerraktárakat, amik ma luxuslakásokként funkcionálnak.

Vaj01.JPG

 

Vaj02.JPG

De a Picadillyn lévő japán áruház meglátogatása is nagyszerű gasztronómiai élményt ígér, hiszen a boltban kapható alapanyagokból ott helyben készítik a japán konyha remekeit.

A Temzén átsétálva azonban egy ínyenc utazó mindenképpen felkeresi a Trafalgar tér és a Soho szomszédságában lévő kínai negyedet, a mediterrán ízek vándorai pedig a Soho kapujaként nyilvántartott latin utcácskákat. A kínai negyedben minden csoda megtalálható, amire az utazó csak vágyik: kapható itt jackfruit, a messziről is erős illatú durian, de rambutan, mangosteen, long kong, vagy bármilyen egzotikus távol-keleti gyümölcs beszerezhető.

kinai01.JPG

A kínai negyedben kihagyhatatlan kaland a pekingi kacsa megkóstolása, a kacsát –természetesen- magunk választhatjuk ki az előkészített, és fellógatott állatok közül. Utána pedig megkoronázhatjuk az étkezést valamelyik tortacsoda elköltésével, amelyeket a kirakatban is megcsodálhatunk.

tor01.JPG

A Sohoban pedig –megerősítve a latin negyed létjogosultságát, bárok, színházak, trattoriák sora vár arra, hogy beüljünk, és egy finom szicíliai bor mellett költsük el vacsoránkat.

soh01.JPG E nyüzsgő forgatag után választásunk egy kis, családi vendéglőre esik, ahol a pincérek –a személyes kontaktus erősítése céljából- guggolva veszik fel a rendelést, ezzel is erősítve a bizalmat irántuk.

port06.JPG

A vacsora –mi lehetne más- báránygerinc menta szósszal, egy pint finom házi szénsavas almaborral, azaz ciderrel. A cider anglia egyik nemzeti itala, évszázadok óta készítik, és finomabbnál finomabb helyi főzeteket kóstolhatunk.

Egy ilyen utazás mindenki számára fárasztó, de London magához öleli azt, aki felfedezi, bebarangolja. Vezessen az út akár a Regent’s park gyönyörű rózsaültetvényein keresztül, borzongjunk a belváros horror kiállításán, vagy nézzük meg a British Múzeumban a Rozette-i követ,

ros01.JPG

vagy magát a Táncoló Sívát,

siva01.JPG

a Sherlock Holmes étterem teraszán elfogyasztott tea méltó befejezése egy ilyen útnak.

sherlock01.JPG

Mivel eddig nem írtam le, most teszem meg a fenti receptek bemutatását:

Receptek:

Zingy burger

Hozzávalók:

4 db hamburger zsemle, 2 szép paradicsom, 1 kis fej vöröshagyma, 2 teáskanál ketchup, 2 teáskanál mustár

A pogácsához:
50 dkg sovány darált marhahús (pl. comb), 1 tojás, 1 fej finomra vágott vöröshagyma, 2 gerezd reszelt fokhagyma, 1 teáskanál olaj, 1 csipet currypor, Só, Bors

A szószhoz:
1 kis fej reszelt vöröshagyma, 2 gerezd reszelt fokhagyma, 3 evőkanál főtt zöldség püré (petrezselyemgyökér, sárgarépa, burgonya, zeller), 2 evőkanál tejföl, 1/2 kávéskanál cukor, 1 kávéskanál római kömény, ½ kávéskanál kakukkfű, ½ kávéskanál menta, chili ízlés szerint, bors, só

Elkészítés:

A marhahúst összekeverjük a finomra vágott vöröshagymával, fokhagymával, olajjal, curryvel és a tojással, sózzuk, borsozzuk. Négy egyforma pogácsa formát készítünk. Magas hőmérsékletre hevített teflon edényben a pogácsák mindkét oldalát 1-1 percig sütjük, majd félrerakjuk.

A szószoz valókat összekeverjük, ha kell turmixoljuk.

A félbevágott hamburgerzsemléket a serpenyőben megpirítjuk, egyik felüket megkenjük ketchuppal, a másikat mustárral, majd a zsemlék alsó felére helyezzük a húspogácsákat. A pogácsákat megkenjük a szósszal, majd paradicsom karikákat helyezünk rájuk, erre vöröshagyma karikákat rakunk. Az egészet letakarjuk a hamburger zsemle másik felével, majd azon módon tálaljuk.

Marhahússal töltött Yorkshire pudding

Hozzávalók:
A yorkshire pudding tésztájához: 10 dkg finomliszt, 2,5 dl tej, 3 egész tojás, só, csipet fehér bors

A töltelékhez:
40 dkg darált marhahús, 1 kis fej reszelt vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, ½  kávéskanál római kömény, ½ kávéskanál petrezselyem, ízlés szerint chili, só, bors

Elkészítés:

A tésztához valókat összekeverjük, majd pihentessük 30 percig. Egy muffinfomrát kenjünk ki olajjal, majd a tészta 80%-át töltsük bele, a sütőforma ¾-ig legyen tele. 250 C-ra előmelegített sütőbe téve süssük 20 percig. Ha megsült vegyük ki és hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni.

Közben készítsük el a marhahúsos tölteléket: a vöröshagymát futtassuk meg egy serpenyőben. Dobjuk hozzá a zúzott fokhagymát, a római köményt, a chilit, sózzuk, borsozzuk. Tegyük hozzá a darált húst, és barnulásig pirítsuk. Amikor a hús megpirult keverjük bele a petrezselymet, majd húzzuk le a tűzről.

Ekkor vágjuk le a puddingok kalapját, kicsit nyomkodjuk le a tészta belsejét, hogy a marharagu beleférjen, és töltsük bele a ragut. A ragu tetejére csurgassuk a maradék tésztát, és a sütőbe visszatolva süssük  további 10 percig. Amint kihűlt tálalható. Mindenképpen gravy mártással meglocsolva, sült burgonyával körítve tálaljuk.

Fish & Chips

Hozzávalók:
1,2 kg tengeri halfilé (lehetőleg fekete tőkehal), 20 dkg finomliszt, 1 tasak sütőpor, 5 dkg kukoricakeményítő, 2 tojás fehérje, 2 dl higeg sör (Guiness), só, fehér borssör

Elkészítés:
A lisztet összekeverjük a sütőporral és a kukoricakeményítővel. Ráöntjük a tojásfehérjéket. A sört –folyamatos keverés mellett- a liszthez keverjük, sózzuk, borsozzuk. A cél, hogy hígabb palacsinta tésztát kapjunk. A halfiléket a tésztába mártjuk, majd forró olajban kisütjük. Ebben az olajban sült burgonyával tálaljuk.

Osztriga Wright módra

Hozzávalók: 
Személyenként 10-12 db osztriga, négy személyre számolva: 1 fej finomra vágott vöröshagyma, 1 fej finomra vágott lilahagyma, 2 evőkanál vörösborecet, 1 kávéskanál cukor, 1 lime leve, bors, só, zöld Tabasco szósz

Elkészítés:
A finomra vágott hagymákat összekeverjük a borecettel, a cukorral és a lime levével. Borsozzuk, ha kell picit sózzuk. A felnyitott, héjában lévő osztrigára merjük a szószt, meglocsoljuk ízlés szerint zöld Tabascóval, és beszürcsöljük. Íze a ruszlihoz hasonló, de intenzívebb, „tengeribb”.

Báránygerinc mentaszósszal

Hozzávalók: 
12 db báránygerinc szelet, 1 db lime leve, chili ízlés szerint, 2 gerezd fokhagyma, 1 dl olaj, só, bors,

A mentaszószhoz: 
16 evőkanálnyi mentalevél, 2 dl natúr joghurt, 1 evőkanál vörösborecet, 0,5 dl olivaolaj, csipetnyi cukor, só, bors

Elkészítés: 
Mentaszósz: a mentalevelekhez tesszük az összes többi hozzávalót, leturmixoljuk, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.
Hús: Az olajba keverjük bele a zúzott chilit és fokhagymát, öntsük hozzá a lime levét, sózzuk, borsozzuk. Ezzel a páccal a húst tegyük hűtőbe egy éjszakára. Másnap csöpögtessük le, majd forró serpenyőben mindkét oldalát 3-3 percig süssük. Mentaszósszal és burgonyapürével tálaljuk.

sör utazás bárány hal menta fokhagyma marhahús római kömény osztriga lime London

2012\08\10

Az isteni misoleves 2.

Ahogy ígértem is, elérkezett az idő a misoleves love-sztori második részéhez.

Az első rész itt található meg

de itt is írtam egy miso leves variációt

A misoleves variácók tulajdonképpen végtelen sorát lehetne leírni, de inkább kóstolja meg mindenki. Családunkban volt olyan (az idősebb generáció) aki idegenkedett a levestől, maga a tudat, hogy algát eszik nem volt valami felemelő, mondta. Igen. Alga. Az a csúnya, zöld színű növény, ami nyálkás(nak tűnik) a tengerben, büdös, ha kiveti a partra a víz és rohadni kezd. De egy disznóbél nem undormány elsőre? Dehogynem. Csak ahhoz hozzá vagyunk szokva, mondhatni az anyatejjel együtt szívtuk anno magunkba. Mert mit is csinálunk, amikor kolbászt vagy hurkát eszünk? Levágunk egy disznót, és a véres húsával együtt visszatöltjük a saját belébe:) Imádom a kolbászt és a hurkát is, ezt csak azért írtam le hogy vegyük észre: ha nyitottak vagyunk a természet kincsei iránt akkor nincs lehetetlen, bátran kóstoljunk meg mindent, mégha elsőre meghökkentő is.

Egy misoleves már látványra is gyönyörű: aranyló sárgától a sötét barnáig rengeteg árnyalatban pompázik, illata még az első kóstolóknak is ismerős. Házias. Ahogy írtam is: az otthon melege. Megnyugvás. Nem lehet megunni, de tényleg, japánban ezért eszik a nap bármely szakában, az étkezés bármely fázisaként! Itthon azért vigyázzunk vele, mert -minimálisan ugyan, de- alkoholt tartalmaz (kb. 1%)

Erről jut eszembe: a miso pasztának több fajtája is van. A levesekhez többnyire a fehéret használják, de létezik -érési foktól függően- sárga és vörös miso is. Minél érettebb, annál aromásabb és sötétebb, bár a vörös miso készítésénél árpát is tesznek hozzá. A miso tulajdonképpen erjesztett szójababból (innen az alkohol tartalom is),
rizsből, víz hozzáadásával készülő sós krém. Brutál jó élettani hatása van.

Misoleves kagylóval - Akathashi miso shiru

Hozzávalók:

15 db élő kagyló (ezt kaphatunk nagyobb hiperekben hűtve a halas résznél - héjas fekete kagyló néven, de nyugodtan használhatunk fagyasztott kagylóhúst is)
1 szép szál újhagyma
2 evőkanál miso
1 liter dashi


Elkészítése:

Ha élő kagylót használunk mossuk alaposan át őket, majd tépjük ki a szakállukat (a kagylók alsó részénél, a két héj összetalálkozásánál van, csíra, vagy szakáll jellegű dolog). A vizet kezdjük el forralni a dashival együtt.

DSCF5817.JPG

Zuttyantsuk bele a kagylókat. Élő kagyló esetében forrásnál szedjük le a habot, és addig fűzzük, míg kinyílnak a kagylók.

DSCF5818.JPG

Keverjük hozzá a misot.

DSCF5822.JPG

1-2 perc kavargatás után szórjuk meg az apróra vágott újhagymával, majd vegyük le a tűzről és tálaljuk.

DSCF5825.JPG

DSCF5834.JPG

Ha fagyasztott kagylóhúst használunk (ahogy én is most), akkor nagyságrendekkel egyszerűbb, viszont ilyenkor a kagylóhéj ízét nem tudjuk pótolni :)


Spárgás-zöldséges misoleves - Satsuma miso shiru

Hozzávalók:
1 liter víz
8 db shiitake gomba
6 evőkanál miso
4 szál friss spárga
10 dkg bambuszrügy
1 sárgarépa
4 szál újhagyma
shishimi togarasi (japán 7 fűszer keverék)


Elkészítése:

A vizet forraljuk fel, majd keverjük bele a misot. Dobjuk hozzá a bambuszrügyet, majd 2 perc múlva a szeletelt gombát, a darabolt spárgát és a finomra vágott répát is. További 2 percig forraljuk, majd lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk az újhagymát, a shishimi togarasit, és már tálalhatjuk is.

Spenótos-szezámos misoleves - Hórenszó no gomamiso shiru

Hozzávalók:

10 dkg spenót
5 dl víz
1 csomag dashi
1 evőkanál szezámmag
1 teáskanál szezámpaszta
1 táskanál miso

Elkészítése:

Forraljuk fel a vizet a dashival. Tegyük bele az aprított spenótot. Amikor újra felforrt keverjük bele a misót és a szezámpasztát. Már le is vehetjük a tűzről. Szórjunk a tányérok aljába szezámmagot, és arra merjük a levest.

Azt hiszem lassan majd ideje lesz áttérni az egyik leves istenről a másikra. Ha a miso az egyik, akkor -egyértelmű- a ramen lesz a másik. A neten olvasgatva szét röhögtem a fejemet mit is esznek itthon ramen néven. A következő japán részben megmutatom hogyan is lehet normális rament készíteni itthon.

leves gomba kagyló újhagyma bambuszrügy dashi szezámmag japán konyha miso shiitake shishimi togarasi